A Magyar Nemzeti Kereskedőház a határokon átívelő magyar-magyar gazdasági, üzleti és vállalkozói kapcsolatok élénkítése, Magyarország és a közép-európai régió országai közti együttműködések kialakításának elősegítése céljából rendezte meg a második Kárpát-medencei Gazdasági Konferenciát és Kiállítást a Várkert Bazárban március 12-én és 13-án. A rendezvény Kárpát-Agri – a Kárpát-medence sikeres agrárvállalkozásaiért című, a Szent István Egyetemmel közös programelemét a SZIE videokonferencia hálózata révén az egyetem négy külhoni képzési helyszínén is figyelemmel kísérték az érdeklődők.
Felvidéken a Karvai Szakközépiskolában (a Komáromban kezdődő képzés majdani gyakorlati helyszínén), Kárpátalján a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán (Beregszász), Székelyföldön a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványnál (Csíkszereda), Vajdaságban a Pro Scientia Naturae Alapítvány - Dr. Berényi János Agrárinnovációs Irodájában (Zenta) lehetett bekapcsolódni a tanácskozásba a Szent István Egyetem videokonferencia rendszerén keresztül.
Skapinyecz Péter, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Közép-európai Hálózatának igazgatója megnyitójában elmondta, hogy napjainkban alakul ki az a birtokméret és nevelődik ki az a vállalkozói réteg, amely alkalmas és fogékony az agrárinformatika kínálta új, gazdaságosabb termelési módszerek alkalmazására. Ebben az átalakulásban a Kárpát-medencei magyar felsőoktatási hálózat katalizátor szerepet tölthet be.
Balog Eszter, a Szent István Egyetem Kárpát-medencei Agrár és Vidékfejlesztési Innovációs Központjának (KAVIK) vezetője bemutatta az egyetem külhoni hálózatrendszerét. A KAVIK ezen hálózat koordinálása, valamint az egyetem Kárpát-medencei tudásbázisára épülve az érintett régiók agrárgazdaságának fejlesztésére jött létre. A központ vezetője rávilágított, hogy a Kárpát-medencei kihelyezett képzések vonatkozásában az egyetem szem előtt tartja a szülőföldön boldogulás nemes célját. Ennek mentén alakította ki a SZIE külhoni videokonferencia rendszerét, mely igaz korszerű oktatástechnológiai eszköz, de nem helyettesíti a személyes kapcsolatokat. Az oktatók is kiutaznak a képzési helyszínekre és magyarországi tanulmányutakat is szerveznek a külhoni hallgatóknak.
A konferencia résztvevői arról is tájékoztatást kaptak, hogy az Oktatási Hivatal, a Szent István Egyetem és a Debreceni Egyetem alkotta konzorcium EFOP támogatást nyert a Tematikus együttműködés erősítése a köznevelés és felsőoktatás terén a Kárpát-medence szomszédos országaival című pályázatával.
A Földművelésügyi Minisztérium felkérésére, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával partnerségben a Szent István Egyetem végzi majd a Kárpát-medencei falugazdász program falugazdászainak képzését.
Vitárius Csaba, a Földművelésügyi Minisztérium Agrárközgazdasági Főosztályának EU-referense kifejtette, a Közös Agrárpolitika jövőjéről folyó tárgyalások során a magyar álláspont egyik sarokpontja, hogy a rendszer jól működő elemeire építve, azok ésszerű továbbfejlesztésével kell választ találni a KAP előtt álló kihívásokra.
Pályázati lehetőségek, tapasztalatok és jó gyakorlatok címmel dr. Kozári József, egyetemi docens, a SZIE Szaktanácsadási és Továbbképzési Központjának vezetője és Körmöci Zoltán, a Tisacoop d.o.o. fejlesztési és export igazgatója tartott előadást.
A Kárpát-medence agrárgazdasági ökoszisztémája című kerekasztal-beszélgetésen Tóth Péter agrárszakértő, az Agrár Európa Kft. ügyvezetője is kiemelte, hogy a Kárpát-medence páratlan földrajzi egység, egyben egy nagy termelési egységnek is tekinthető, ahol rendkívül sok őshonos növény és állatfajta áll rendelkezésre. A medence több mint százmillió embert lenne képes ellátni élelmiszerrel.
Elemi érdek, hogy a magyar tulajdonban lévő termőföld abban is maradjon, mert aki a földet birtokolja azé az élet, mondta Skapinyecz Péter. Kárpátalján több mint tízezer pályázót segítettek ebben és a Maros-mezőségi program pályázati rendszerében is szerepel ilyen lehetőség. Fontos továbbá a kisgazdaságokban is megteremteni az árutermelés feltételeit.
Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője arról szólt, hogy az alapítvány egyik fő feladata a térségben élő magyar közösségek gazdasági- és térségfejlesztési stratégiájában foglaltak megvalósításának elősegítése. Az e célból beadott, 7000-et meghaladó pályázatból több mint 6500 nyert. Ez 4-4.500 bejegyzett gazdálkodó és mintegy 1300 vállalkozás és egyéni vállalkozó sikere.
Magyar Ferenc, a Szent István Egyetem kancellára az intézmény több mint 25 éves székelyföldi szerepvállalásának bemutatásával kezdte hozzászólását. Elmondta, hogy ma már 4 országban, 4 külhoni területen, az oktatási programok jelentős részében a 21. századi technológiát, a videokonferencia rendszert alkalmazza az intézmény a tudásmegosztáshoz, alkalmanként több helyszínen egyszerre, elősegítve azt a célt, hogy létrejöjjön az egységes magyar nyelvű felsőoktatási tér a Kárpát-medencében.
Az egyetem európai uniós támogatást nyert egy kifejezetten gyakorlatorientált digitális pedagógiai módszertan és az új generációs e-Learning rendszerre épülő oktatási megoldások kidolgozására, mondta a továbbiakban. A fejlesztés legfontosabb eleme a Hunor elnevezésű tudásmenedzsment keretrendszer, amely önálló tanulást segítő digitális tananyagokat és tudásellenőrzési lehetőségeket nyújt a hallgató és a tanár számára és a gyakorlati kompetenciákat is növeli. E keretrendszer segítségével a tanár végig tudja kísérni a diák fejlődését, észleli, hogy hol vannak az elsajátítás kritikus pontjai, s ezekre még nagyobb hangsúlyt helyez az oktatás során.
Gorotyák Igor, az Agrovir Kft. marketingvezetője arról beszélt, hogy adatkezelési szoftvereikkel jelenleg hazai piacvezetők; a szántóterület közel 10 százalékán vannak jelen. S amihez itthon tíz évre volt szükségük, azt Romániában másfél év alatt elérték. Tevékenységüket Szlovákiában és Szerbiában is kifejtik. Agrárinformatikai rendszerük táblaszintű önköltséget, eredmény-kimutatást, átláthatóságot kínál az ügyfeleiknek, akik között megtalálhatók őstermelők, családi gazdálkodók, mezőgazdasági vállalkozások és cégcsoportok is.