Intenzív cseresznyetermesztés művelési rendszereinek és feldolgozási technológiájának kutatása, fejlesztése

Az NKFIH honlapján megjelent a hír, hogy a TÉT_16_CN pályázati felhívására a Dr. Hrotkó Károly egyetemi tanár (Kertészettudományi Kar) által vezetett team „Intenzív cseresznyetermesztés művelési rendszereinek és feldolgozási technológiájának kutatása, fejlesztése” című kutatási pályázatát támogatták.

A Kertészettudományi Kar négy és az Élelmiszer-tudományi Kar két tanszékének 10 munkatársából álló kutatói munkacsoport három évre összesen 43 940 800 Ft kutatási támogatást nyert el. Ez a projekt szerves folytatása annak kutatási és szakértői együttműködésnek, amelyet Hrotkó professzor immár 23 éve folytat kínai partnereivel, s amelynek köszönhetően Kína Senszi tartományában meghonosodott a magyar fejlesztésű intenzív cseresznyetermesztés. A projekt az intenzív cseresznyetermesztés kontinentális viszonyok között is működőképes művelési rendszerének a továbbfejlesztését célozza meg. A művelési rendszerben meghatározó fajta, alany, sor- és tőtávolság, koronaalakítási és metszési eljárások komplex egységét tervezzük szintetizálni környezetkímélő növényvédelmi eljárásokkal, korszerű gyümölcstárolási és feldolgozási technológiával, amelyek mindkét partner országaiban hasznosíthatók. Egyik fő célunk új sajmeggy klónalanyok gyümölcstermesztési értékelése, szaporítás-technológiájuk kidolgozása, valamint termesztésbe vitelük. A hazai fejlesztéssel párhuzamosan a partner Northwest Agricultural & Forestry University (NWA&FU) munkatársaival folytatott együttműködés keretében módszereinket és a magyar sajmeggy alanyt Kína Shaanxi tartományában különböző termőhelyi viszonyok között (Huang-ho löszvidék, szubtrópusi területek, Belső Mongólia, Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület) kísérleti ültetvényekben értékeljük. Az eddig használatos magoncalanyok heterogenitásának kiküszöbölésére klónalanyokat választunk ki Magyarországon, a projekt keretében ezek mikro-szaporításának kidolgozását tervezzük. Kínai tapasztalatainkra építve olyan koronaalakítási protokollt dolgozunk ki, amely meggyorsítja a fák termőre fordulását. A magyar cseresznyeorsó művelési rendszernek a nyugat-európai technológiával szemben kínai körülmények között az az előnye, hogy jól adaptálható a lúgos kémhatású talajok magas pH értékéhez (pH 8,5), mésztartalmához, s a sajmeggy alany pedig nem érzékeny az Agrobacterium okozta gyökérgolyvára. Eredményeinknek köszönhetően technológia- és tudástranszfer lehetőségeink várhatóan megnőnek a kínai tartományokban és Közép-Ázsiában.