Innovatív módszerekkel az élelmiszerpazarlás visszaszorításáért

A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események a mezőgazdasági termelésre, ezáltal pedig az élelmiszerellátás biztonságára is hatással vannak, így az emberiségnek az elkövetkező évtizedekben számos ezzel kapcsolatos problémával kell majd szembenéznie. A megoldáshoz elengedhetetlen az innovatív termelési és tárolási technológiák kifejlesztése és a hatékonyság növelése, de amint arra az április 22-i Föld Napja is emlékeztet, igen sürgető lenne a túlfogyasztás és az élelmiszerpazarlás visszaszorítása is.

Régóta ismert tény, hogy az élelmiszerpazarlás és az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) között szoros összefüggés van, ám ezek mellett a nemzetek demográfiai és kulturális összetétele is befolyásolja a pazarlás mértékét. Kertész István, a Szent István Egyetem (SZIE) Élelmiszertudományi Karának doktorjelöltje ezzel kapcsolatos kutatásában megállapította, hogy csak ezen jellemzők alapján 88 százalékos megbízhatósággal becsülhető meg egy nemzet élelmiszerpazarlása. „Egy nemzetnek tehát nemcsak a jóléte határozza meg, mennyi élelmiszert dob a szemétbe, de a neveltetés és a kollektív tudat is erős befolyásoló tényezőnek számít” – emelte ki az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíját is elnyert fiatal kutató, aki kollégáival a következő időszakban annak jár majd utána, hogy az áruházak elhelyezkedése és kínálata, továbbá az aktuális akciók miként befolyásolják a kereskedelemben keletkezett veszteségeket.

Az élelmiszerpazarlás tényezőinek pontosabb megértésére Kertész István jelenleg is folyó nemzetközi élelmiszertudományi kutatások metodikáját is összevetette, melyekben jellemzően megjelenő módszertani és statisztikai hibákra lett figyelmes. „Ez aprónak tűnő, ám mégis egy igen fontos elem a problémakör megértésében, mivel a különböző módszerek összehangolása nélkül az egyes kutatások eredményei nem összevethetők, vagy rosszabb esetben téves következtetéseket lehet levonni. Mindez a megelőzésre vagy a szükséges intézkedésekre fordított támogatások hatékony felhasználását is alááshatja” – mondta el a SZIE Élelmiszertudományi Karán működő Fizika-Automatika Tanszék kutatója, akinek eredményei is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a rendelkezésünkre álló korlátozott erőforrások minél hatékonyabb felhasználásával biztosítsuk az emberiség és Földünk egyensúlyának fenntartását. A jobb gyakorlat eredményeként számottevően csökkenhetne az az elpazarolt élelmiszermennyiség, mely jelenleg a Magyar Élelmiszerbank Egyesület adatai alapján 1,3 milliárd tonnát tesz ki évente.