Harmincéves a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum

A harmincéves Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum fogadta az egyetemi kollégákat április 5-én egy rendhagyó múzeumlátogatáson. Dr. Hentz Károly igazgató kalauzolásával a Szent István Egyetem és méltán mondhatjuk, hazánk egyik legkülönlegesebb gyűjteményével ismerkedhettek mindazok a gödöllői kampuszon, akik eleget tettek az invitálásnak.

A több évszázadot és több szintet felölelő séta első állomása a 2012-ben átadott tudástranszfer központban volt, ahol dr. Tőzsér János rektor megnyitotta a magyar tudósok teljesítményét bemutató poszterkiállításokat. Ezután a gépek birodalmában sétáltak az érdeklődők, akik több gépezetet működés közben is megtekinthettek. Útba ejtették a Műszaki Dokumentációs Központot, majd a Gépészmérnöki Kar különleges relikviáit bemutató új kiállítást nyitotta meg dr. Kátai László dékán. Évtizedes jegyzetek, vonalzók, tushegyek, logarlécek tanúskodnak arról, hogy miként tanultak régen a gépészhallgatók. Gyűrűavatási serlegek is díszítik a vitrineket – a gépészgyűrűtől azonban nem vált meg még senki, így azt a kar mai vezetője is csak az ujján mutatta meg a múzeumlátogatás nem gépész résztvevőinek. A túra egy gőzlokomobilnál ért véget, aminek a sípját is sikerült megszólaltatni.

A következőkben a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum történetét bemutató visszatekintést közöljük.

 „A BELFÖLDI GYÁRI ÉS MANUFAKTÚRA TERMÉKEK KIÁLLÍTÁSA” című intézmény létrehozásával a műszaki muzeológia kezdetei hazánkban több, mint kétszáz éves múltra vezethetők vissza. A hazai IPARMÚZEUM 145 éve létesült. A MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM létrehozása az 1896-os Millenniumi Kiállításhoz köthető.

E jelentős tradíció mellett, rövidebb történelmi távlat jellemzi az agrár-technikatörténeti tudományos kutatást, bár a néprajz keretében kezdetektől fellelhetők az agrártermelési célú eszközök használatának kutatási eredményei, leírásai.

„A jelentős agrártörténeti emlékek fokozott védelméről” szóló MÉM-ÉVM-KM együttes rendelet 1977-ben (40 éve) ráirányította a figyelmet a mezőgazdasági technikatörténeti értékek megőrzésére. Ez volt az első mérföldkő a Szakmúzeum létrejöttéhez.

Még ebben az évben a Kétegyházi Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet értékes gyűjteményét a MÉM miniszter rendelettel kijelöli agrártörténeti emlék gondozójává és SZAKGYŰJTEMÉNNYÉ nyilvánította.

A múzeumi tevékenység hivatalos kezdete 1980, amikor a Művelődési Minisztérium működési engedélyt ad ki hazánkban az első agrár-technikatörténeti múzeumnak. A MEZŐGAZDASÁGI GÉPFEJLŐDÉSTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY Kétegyházán a helyi szakiskola keretében, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum fenntartói és szakmai irányításával, MÉM felügyelettel MÚZEUMI KIÁLLÍTÓHELYKÉNT kezdi meg működését.

1982-ben (35 éve) született döntés a jelentős és értékes gyűjtemény Gödöllőre költöztetéséről. Majd 1983-ban az érdekelt minisztériumok együttes megállapodásaként döntés született egy „önálló, országos gyűjtőkörű, szakmúzeum” létrehozásáról. A kétegyházi szakiskolát és a gyűjteményt ekkor szétválasztották és megkezdődött a gödöllői múzeumi központ létesítése, építése.

A döntés értelmében a kétegyházi kiállítóhely a leendő országos szakmúzeum filiáléja lesz. A kétegyházi filiálé ma is a Szakmúzeum része, de jogutódként önálló gyűjteményi alapító okirattal és közgyűjteményi státusszal rendelkezik GABONATERMESZTÉSI ESZKÖZ- ÉS GÉPFEJLŐDÉSTÖRTÉNETI MÚZEUMI KIÁLLÍTÓHELYKÉNT.

1985-ben befejeződtek az építési munkák Gödöllőn és átadásra került a gyűjteményi központ.

1986-ban a művelődési miniszter megalapította a MEZŐGAZDASÁGI GÉPFEJLŐDÉSTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY ÉS OKTATÓ KÖZPONTOT gödöllői székhellyel. A fenntartó a MÉM irányítása alatt működő AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM lett!

1987-ben (30 éve) megnyitotta kapuit a Múzeum az egyetemi oktatás, a hallgatók és a nagyközönség számára. További állandó kiállítások megnyitásával 1990-től vált teljessé a múzeum szolgáltatása.

A Múzeum - 10 évvel a döntést követően - 1992-ben (25 éve) nyerte el SZAKMÚZEUMI rangját. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium múzeumi működési engedélyt adott ki önálló jogi és intézményi státuszban, országos gyűjtőterületre a Szakmúzeumnak, a mezőgazdasági eszközök és gépek gyűjtőkörében. Az intézmény neve MEZŐGAZDASÁGI ESZKÖZ- ÉS GÉPFEJLŐDÉSTÖRTÉNETI SZAKMÚZEUM lett.

A Szakmúzeum 2006-tól MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONTTAL bővítette szolgáltatásait, amely a könyvtári szolgáltatáson túl a SZAKMÚZEUMI ADATTÁRI funkciók ellátására létesült.

2010-ben jelentős felújítási és bővítési munkák kezdődtek. Két év múzeumi működési szünet után, 2012-ben (5 éve) átadták az uniós pályázati forrásokból megújult és jelentősen bővült intézményt. 3500 négyzetméter korszerű oktatási térrel - TUDÁSTRANSZFER KÖZPONTTAL - bővült és megújult a 6000 négyzetméter kiállító tér, korszerűsödött és bővült a látogatói infrastruktúra, akadálymentessé vált az intézmény.

Napjainkban a múzeumi szolgáltatások folyamatos fejlesztésével újraépül, korszerűsödik az állandó kiállítások rendszere.

A Szakmúzeum és jogelőd intézményeinek igazgatói:

Jogelőd intézmények:

Dr. Pálfi György                1980 – 1986, 1986 - 1992

Szakmúzeum:

Dr. Pálfi György                1992 - 1998

Dr. Vinczeffy Zsolt          1998 - 2003

Dr. Hentz Károly              2003 -   

A SZAKMÚZEUM KÜLDETÉSE A 21. SZÁZADBAN

Civilizációnk a társadalmi tudásra épül. A tudásvagyon az emberiség számára fontos „túlélési muníció”, mi több a fejlődés alappillére.

1992-ben a Művelődési és Közoktatási Miniszter által jegyzett működési engedély a Szakmúzeum önálló és kizárólagos alapfeladatának határozza meg a „…mezőgazdasági eszközök és gépek gyűjtését…”. Ez a 21. században úgy értelmezendő, hogy az intézmény feladata az agrár- és élelmiszeripari, műszaki és technológiai tudásvagyon gondozása, tudományos gyűjtő munkával, feldolgozásával, széleskörű hozzáférés biztosításával az ismeretekhez.

Nincs más dolga a Szakmúzeumnak „csak” szakterületén e tudásvagyon gyűjtése, gondozása, kezelése. E nemes feladatra meggyőződésünk szerint nincs más hivatottabb intézmény, mint a Szakmúzeum!

Fontos küldetése az intézménynek - az egyetemes tudásvagyon gondozása mellett - a hazai agrár-műszaki kutatási és fejlesztési eredmények és a magyar mezőgazdasági gépipar teljesítményének tudományos feldolgozása, e sajátos és „specifikus tudás” szakterületi gyűjtése és gondozása.

A műszaki tudományok fejlődése ellenére, világunkban ma sem ismerünk teljesebb szakterületi ismerethordozót, mint a műszaki tárgyat, a műszaki alkotást! Így a SZAKMÚZEUM valamennyi műtárgya az adott kor legteljesebb műszaki tudás-, és ismeret hordozója, így a gyűjteménygyarapítási tevékenység a legteljesebb tudás és ismeret megőrzési tevékenység!

Szakmúzeumunk kiemelt feladatának tekinti „nyitott ismeret-szolgáltató” küldetését, az egyetemi oktatási és tudástranszfer központi funkcióját, de küldetése a műszaki kultúra gondozása, a műszaki és mérnöki hivatások társadalmi befogadásának erősítése is.

Harminc év távlatából e társadalmi feladatát a Szakmúzeum teljesítette! De sok még a dolgunk a gyűjteménygyarapítás, a tudományos feldolgozás és az ismeretterjesztés terén. Teljesíteni kívánjuk civilizációs küldetésünket, ami egyre nagyobb feladat és felelősség!

Balázs Gusztáv felvételei