Gödöllőn ülésezik a Nemzetközi Bologna Csoport

„A célok eléréséhez korrekcióra van szükség” címmel tartott sajtótájékoztatót a Grassalkovich-kastélyban Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára a bolognai munkacsoport soros ülésének kezdete előtt, amelyet március 17-én és 18-án tartanak Gödöllőn.

Az államtitkár hangsúlyozta: A bolognai folyamat révén sokrétű nemzetközi együttműködés alakult ki a felsőoktatás területén. Ezt az együttműködést kell továbbra is erősíteni és egységes szerkezet felé mozdítani az európai felsőoktatási rendszereket.

A bolognai folyamat túlmutat az Európai Unió keretein. Az 1999-ben induló, a kezdetektől széleskörű partneri együttműködésen alapuló folyamatban, amely a nyitott koordináció elvén, gyakorlatilag egyhangú döntéshozatali struktúrában működik, ma már 47 ország vesz részt. A mostani, magyarországi tanácskozáson képviselteti magát az Európai Bizottság, az Európa Tanács, az Európai Egyetemi Szövetség, az Európai Hallgatói Unió/Szövetség, a Felsőoktatási Intézmények Európai Szövetsége, az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Egyesület, a BUSINESSEUROPE, az Oktatási Internacionálé Pán-Európai Struktúrája és az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) Európai Felsőoktatási Központja. A Nemzetközi Bolognai Csoport üléséhez kapcsolódva rendezik az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszter (EQAR) találkozóját is.

Az oktatásért felelős államtitkár fontos feladatnak nevezte, hogy a szükséges korrekciók után új lendületet adjanak az Európai Felsőoktatási Térség létrejöttét segítő kezdeményezésnek. A felsőoktatás minden vonatkozásában a kiválóságra törekedve szembe kell nézni az új korszak kihívásaival. Ez megköveteli, hogy a minőség folyamatosan központi kérdés legyen. Emellett elengedhetetlen, hogy megtartva az oktatáspolitikák különbözőségeit, a nemzeti oktatási rendszerek nagyra becsült sokszínűségét – a tanítástól és kutatástól kezdve a közösségnek nyújtott szolgáltatásokon át a társadalmi kohézió és a kulturális fejlődés melletti elköteleződésig – a felsőoktatás különféle küldetéseit értékként ismerjék el. A hallgatókat és a felsőoktatási intézmények dolgozóit fel kell készíteni arra, hogy a gyorsan változó társadalom által támasztott igényeknek képesek legyenek maradéktalanul megfelelni.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a bolognai folyamat magában foglalja a több ciklusú és osztatlan képzéseket is. A munkaerőpiac igényeit is figyelembe véve egyes szakok esetében visszatérhetnek az osztatlan képzéshez a kétciklusú képzés helyett, ha az az ország szempontjait mérlegelve előnyösebbnek bizonyul. A nemzeti érdekek elsőbbséget élveznek. Az államtitkár álláspontja szerint hazánkban 2006-ban a szakmai véleményeket figyelmen kívül hagyó diktátumként bevezetett kétciklusú képzés számos problémát vet fel, a gondok legszembeötlőbben a tanárképzésben jelentkeznek.

Keszei Ernő, a Nemzeti Bologna Bizottság elnöke elmondta, hogy a résztvevők feladata olyan új munkacsoportok felállítása, amelyek segítenek elérni a rendszer céljait, vagyis a mobilitás és a rugalmasság fokozását, a változatosabbá tételét. A nemzeti és társadalmi különbözőségeket egyaránt tükröző oktatást kell létrehozni, amelyben úgynevezett rövid ciklusú képzések után is szerezhetnének a hallgatók végzettséget.

A minőség javítását elsődlegesnek tartó célkitűzések között kellő hangsúllyal jelenik meg az a vélemény, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni annak, hogy a társadalmi, gazdasági partnerek és a hallgatók közötti szoros együttműködés révén az első képesítési szint emelkedjék, s hogy a képzett munkaerőt megtartsák, és tudásukat rendszeresen megújítsák.

forrás: Oktatásért Felelős Államtitkárság, kormany.hu