Gödöllőn tartja vándorgyűlését a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség

2010. szeptember 23–24-ig a Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltára ad otthont a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség konferenciájának. A csütörtökön 10.00 órakor kezdődő ülés kiemelt témaköre: Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században.

A konferencia célkitűzései:

Az elmúlt évtizedekben a társadalomtörténeti kutatások fontossága jelentősen felértékelődött. Az új kutatási-megközelítési irányzatok elismert szakmai eredményeket mutathatnak fel eddig nem használt vagy nem erre használt iratanyag segítségével. Ilyen forrásanyag lehet a felsőoktatási intézmények levéltáraiban található iratanyag. Ezek a társadalomtörténet szempontjából többféle fontos forrásbázist jelenthetnek, amelyek egyike a felvételi rendszer változásainak és ezek (társadalomra gyakorolt) hatásainak kutatása, ismertetése. Az egyetemi levéltáros előadók elsősorban a felhasználható iratanyag bemutatását tűzték ki célul, igyekezve minden felsőoktatási intézménytípus megjelenítésére (bölcsészettudományi, orvosi, műszaki, gazdasági, művészeti felsőoktatás). A nem egyetemi levéltáros előadók pedig a társadalomtörténeti kutatások kiemelkedő képviselői, illetve a felsőoktatás-történet kutatói. Publikációs és oktatótevékenységük során valamennyien foglalkoztak a téma egészével vagy egy-egy szegmensével.

Az MFLSZ minden évben megrendezi konferenciából és tanulmányútból álló vándorgyűlését. Az üléshez kapcsolódó tanulmányút helyszíne ebben az évben Vác lesz, ahol a városi levéltárban a kis létszámú, kevés anyagot őrző egyetemi levéltárak munkatársai összehasonlító tapasztalatot szerezhetnek a hasonló iratmennyiségű és létszámú, de másfajta iratanyagot őrző levéltári intézményről, valamint az ott folyó szakmai munkáról.

A konferencia programja:

Szeptember 23. Konferencia (I. rész)

Levezető elnök: Dr. Szögi László főigazgató (ELTE Egyetemi Könyvtár, Levéltár)

10.00 Köszöntő: Koósné Török Erzsébet főigazgató (SZIE KDKL)

10.10 Megnyitó: Dr. Molnár László elnök (MFLSZ)

10.20 Dr. habil. Ujváry Gábor főiskolai tanár, mb. tanszékvezető (Kodolányi János Főiskola)

A felsőoktatási intézmények felvételi rendszere a két világháború közötti Magyarországon

10.40 Dr. Kerepeszki Róbert egyetemi tanársegéd (Debreceni Egyetem BTK)

Az ifjúsági szervezetek szerepe az egyetemi felvételekben, 191920

11.00 Osváth Zsolt levéltárvezető (BCE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár)

„A tanintézet tanulói lehetnek…” A magyarországi kertészeti szak- és felsőoktatási intézmények felvételi rendszere a 20. század első felében

11.20 Szünet

11.30 Zsidi Vilmos levéltáros (MOME Levéltára)

„Alázatos folyamodványa HJ-nak, melyben az intézetbe való felvételéért esedezik” – felvételi követelmények az iparművészeti oktatásban

11.50 Dr. Kiss Róbert Károly levéltáros (SZTE Levéltára)

Felvételi rendszer a szegedi egyetemen a két világháború között

12.10 Dr. Kiss Márton levéltárvezető (BME Levéltára)

Az intézménybe jutás feltételei és ennek változásai 1949-ig a Műegyetemen

12.30 Hozzászólások, vita

13.00 Ebéd

14.00 Tanulmányút – levéltár látogatás (Vác Város Levéltára), múzeumlátogatás

18.30 Társas vacsora

Szeptember 24. Konferencia (II. rész)

Levezető elnök: Szendi Attila (Miskolci Egyetem Levéltára)

9.30 Dr. Borsodi Csaba egyetemi docens, tanszékvezető, intézetigazgató-helyettes, dékánhelyettes (ELTE BTK)

Felvételi feltételek változása és hátterük 1945 után

9.50 Kőrösi Zsuzsanna szociológus (1956-os Intézet, Oral History Archívum)

Az „ellenforradalmárok” gyermekeinek felvételi esélyei a visszaemlékezések tükrében

10.10 Zsidi Vilmos levéltárvezető (BCE Levéltára)

Felvételi követelmények a közgazdasági felsőoktatásban 19201957

10.30 Mgr. Mária Grófová levéltáros (Univerzita Komenského v Bratislave Archív)

Die Aufnahmeprűfungen an der Comenius-Universität in Bratislava in 20. Jahrhundert.

10.45 Dr. Molnár László levéltárvezető (SE Levéltára)

Felvételi korlátozások és érvényesülésük a budapesti orvoskaron 19201949

11.00 Szünet

11.10 Dr. Varga Júlia igazgatóhelyettes (ELTE Levéltára)

A felvételi rendszer változásai az ELTÉ-n 19451965 között

11.30 Vajda Tamás levéltárvezető (SZTE Levéltára)

Felvételi rendszer a szegedi egyetemeken az ’50-es években

11.50 Kiss József Mihály levéltáros (MKE Levéltára)

Felvételi rendszerek működése különleges képzési ágban: a Képzőművészeti Főiskola esete

12.10 Kissné Bognár Krisztina levéltárvezető (SZIE KDKL)

A felvételi eljárás változásai a Színművészeti - és a Zeneakadémián

12.30 Hozzászólások, vita, zárszó

13.00 Ebéd

14.00 Látogatás a Gödöllői Királyi Kastélyban vezetéssel (fakultatív program)

Röviden a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetségről

Az első magyarországi egyetemi levéltár 1958-ban kezdte meg működését az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1972-ben a Műegyetem is levéltárat alapított, majd az 1980-as évek második felétől az 1990-es évek végéig rohamosan bővült az egyetemi levéltárak köre (1993-ban pl. egyszerre három intézmény – köztük a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Levéltára – kezdte meg működését). Az iratanyagok rendezésében a jelentősebb budapesti egyetemeken és vidéken is az ELTE Levéltárának munkatársai nyújtottak nagy segítséget dr. Szögi László levéltár igazgató vezetésével. Az ő kezdeményezésére alakult meg a Budapest–Gödöllői Egyetemi és Főiskolai Levéltári Szövetség is 1993-ban, amelynek célja az egyetemi levéltárak munkájának támogatása, a felsőoktatási levéltári terület összefogása volt.

A Szövetség a regionális keretek kibővítésére törekedett és 1996 novemberében alapszabályának módosításával működését az ország egész területére kiterjesztette. Ezt a szándékot jelezve alakult meg a Magyar Egyetemi és Főiskolai Levéltári Szövetség, amelynek munkájába ettől kezdve a vidéki egyetemek és főiskolák levéltárai, illetve egyetemtörténeti gyűjteményei is bekapcsolódtak.

2001-ben a Magyar Egyetemi és Főiskolai Levéltári Szövetség közgyűlése kimondta az egyesületté alakulást, és létrehozta a hivatalosan bejegyzett Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetséget, mint önálló levéltári szakmai szervezetet. A Szövetség képviselteti magát a közös szakmai testületekben, bizottságokban és a maga eszközeivel segíti a levéltárosi munka fejlesztését.