A gödöllői professzori tanács üléséről

A Szent István Egyetem előtt álló feladatokról tájékoztatta a Gödöllői Karok Professzori Tanácsát és kérdésekre válaszolt a testület 2007/2008-as tanévi első ülésén dr. Solti László rektor.

Bemutatkozásul elmondta, hogy amikor 1971-ben megszerezte állatorvosi diplomáját, nem gondolta, hogy egyetemi pályára lép. Kaposváron kezdett dolgozni gyakorló állatorvosként, de már 1972-ben visszatért az Állatorvos-tudományi Egyetemre, ahol tanársegédi állást nyert el, majd végigjárta az egyetemi ranglétra fokait. Véletlenszerűnek nevezte, egyben eredményesnek is értékelte azt az öt évet, amit 1989-től Gödöllőn töltött el, mint a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont főigazgató-helyettese és az Állat-biotechnológiai Intézet munkájának irányítója. Gyakorlatorientált kutatásokat végeztek és vezetői ismereteit is gyarapította. Hozzátette: gödöllői lakos is volt. 1992-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem előadások tartására kérte fel, és előbb volt címzetes egyetemi tanár Gödöllőn, mint professzor az Állatorvos-tudományi Egyetemen. Az alma materbe 1994-ben tért vissza, azóta a Szülészeti Tanszéket vezeti. 1997-ben a rektorválasztás második fordulójában indult el, így lett anyaintézménye rektora.

A 2000-ben megvalósult integrációt elkapkodottnak, rossznak értékelte, ami nem hozta meg a várt előnyöket, de a SZIE vezetőjeként ezt ma már nem kérdőjelezi meg. A hatkarú egyetemet jelentős szellemi és tárgyi potenciállal rendelkező intézménynek tartja, ezeket az erőforrásokat azonban megfelelően ki kell használni. Úgy érzi, az ehhez szükséges együttműködésre a karok is készek. Integráló erőként az európai uniós és hazai kiírású pályázatokat említette, amelyek szinte maguktól összehozzák a partnereket.

A SZIE középméretű felsőoktatási intézmény. A felsőoktatás egyre kisebb „tortájából" minőségi és még szélesebb körű idegen nyelvű képzéssel lehet nagyobb szelethez jutni. El kell érni, mondta dr. Solti László, hogy az agrárképzéssel is foglalkozó egyetemek-főiskolák között a SZIE legyen az, amelynek agrárképzési területeire a legtöbben és az első helyen jelentkeznek. Ennek a feltételei adottak is. A rektor a legpatinásabb és sokrétű agrár-felsőoktatási intézményként határozta meg az általa vezetett univerzitást.

A továbbiakban elmondta, hogy két kiváló elődje volt dr. Szendrő Péter és dr. Molnár József személyében, nem kell tehát a feje tetejére állítani az egyetemet. Finomításokra lesz szükség, amit az átvilágítás alapozhat meg. Ennek a munkának már a második szakasza zajlik, a kari interjúk készülnek. Az átvilágítási folyamatot lezáró javaslatok alapján a szükséges változtatásokat az év végig szeretné meglépni.

- A PPP konstrukcióban történő felújítás annál is nehezebb lesz, amit gondoltam - mondta végezetül dr. Solti László. - A közel 6,5 milliárdos projekt szerződése alá van írva és óriási fizetési kötelezettséget ró az egyetemre. Körülbelül 20 milliárd forintot kell visszafizetni, de ebben a 20 éven át tartó üzemeltetés költsége is benne van. A kormányzat pedig garanciát vállalt arra, hogy a törlesztés felét az egyetem számára kifizeti. Többszörösen ellenőrzött információk szerint a fűtés és a nyílászárók korszerűsítése nélkül lényegében a törlesztő részlettel azonos összeget kellene csak az üzemeltetésére fizetni a következő években.

A konzultáció a professzori tanács tagjainak hozzászólásaival, kérdéseivel folytatódott.

Dr. Romány Pál professor emeritus azt kérte, javasolta, hogy a SZIE rektora az Akadémia levelező tagjaként is erősítse a magyar agrártudomány presztízsét a tudományos közéletben és az ország nyilvánossága előtt is.

Dr. Micheli Erika először arról érdeklődött, hogy kik lesznek a rektorhelyettesek. Dr. Solti László elmondta, hogy az ígért karcsúsítás jegyében két pályázatot ír ki. Dr. Hornok Lászlót tudományos, dr. Beke Jánost oktatási és külügyi rektorhelyettesnek kérte fel. (A pályázatok az Oktatási Közlönyben jelennek meg. Október elsejétől a pályázati folyamat lezárulásig a két professzor megbízott rektorhelyettesként dolgozik - a szerk.)

Dr. Micheli Erika a Purdue Egyetemen szerzett tapasztalatai alapján azt javasolta, hogy a rektor külön-külön találkozzon az egyetem egyes dolgozói rétegeivel és hallgassa meg véleményüket, ajánlásaikat a minél szélesebb körű tájékozódás érdekében. Dr. Solti László az elgondolást elfogadva arra kérte előterjesztőjét, hogy szervezze meg a találkozókat.

Dr. Knoll Imre javasolta, hogy piaci szemlélettel válasszák ki, milyen szakokat lenne érdemes az egyetemnek idegen nyelven indítani.

Dr. Dinnyés András arra volt kíváncsi, hogy milyen kutatási és kutatási pályázati stratégiája lesz a SZIE-nek.

Nagy probléma a pályázatoknál, válaszolta a rektor, hogy ha csak 10% önrészt is határoz meg egy-egy kiíró szervezet, az is elérheti a több százmillió forintot. Az iparral és a mezőgazdasággal ápolt szoros kapcsolatokra azért is szükség van, hogy ezt az önerőt elő tudják teremteni. Megemlítette, hogy a professzori tanács ülése előtti napon dr. Villányi László dékánnal a Mezőfalvi Mezőgazdasági Rt-nél járt. Örömmel tapasztalta, hogy maradt néhány olyan nagyüzem, amely a privatizáció után is azt teszi és nem is rosszul, ami a dolga.

Dr. Csányi Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a jó minőségű tömegoktatásból származik a tehetséges hallgató és a felsőoktatás pénze, tehát azt is meg kell becsülni. Annál is inkább, mert ugyanazok a tanárok végzik a tömegoktatást és a minőségi oktatást. Dr. Husti István, a tanács elnöke kifejtette, hogy a SZIE hallgatóinak kisebb része tanul az agrárképzési területen. Arról is szólt, hogy kitapintható a főiskolák törekvése a mesterszakok indítására. Azért is szükség van a BSc hallgatók nagy számára, mert elsősorban ők adhatják az MSc képzések bázisát. Dr. Solti László válaszában egyetértett azzal, hogy meg kell becsülni a meglévő tömegképzést, csak az a baj, hogy a jövőben nem lesz tömeg; ezért stratégiai kérdés olyan Msc szakok indítása, amelyek vonzzák a más iskolák alapszakjain végzett fiatalokat is. Ismeri a képzési területek arányát a SZIE-n, s tudja, a Gépészmérnök Karnak a Műegyetem, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karnak pedig a Corvinus Egyetem a versenytársa.

Dr. Bárdos László szerint a vidék felértékelődik, aminek a következményei előbb-utóbb a felsőoktatásban is jelentkeznek és új feladatokat adnak a SZIE-nek is. Ezután arról érdeklődött, hogy mivel folytatódik az átvilágítás. A kérdésre válaszolva dr. Solti László elmondta, a rektori pályázatra készülve sok panaszt hallott Gödöllőről is arra vonatkozóan, hogy túl bürokratikus az egyetem működése. A pénzügyi átvilágítás a gazdasági helyzetről megnyugtató képet adott, a következő feladat a struktúra áttekintése: hol lehet egyszerűsíteni a működést, milyen jogköröket lehet leadni a karokra. Ezekre kiterjedően folytatódik az átvilágítás.

A tömeg- és a minőségi képzés témaköréhez hozzászólva dr. Beke János dékán elmondta, a Gépészmérnöki Kar kimeneti szabályozást alkalmaz. Akit csak lehet, beenged az aula ajtaján, azután rengeteg többletmunkát igényel az elsőévesek hiányos felkészültségének pótlása. A lemorzsolódás így is 70%-os. A képzést végső soron a diploma elfogadottsága minősíti. A régebbi alapítású intézményekkel speciális képzési területek kialakításával, a kínálat bővítésével érdemes versengeni. Ehhez nagy segítséget nyújthat, hogy Gödöllőn három kar alkotja a kampuszt.

A felvételi rendszer idén a főiskolákat hozta nehéz helyzetbe, folytatta a gondolatkört dr. Heszky László. Jelenleg az egyetemeknek is a BSc szakokból van bevételük a lineáris képzésben és csak néhány év múlva derül ki, hogy mely intézményben milyen aránya alakul ki az alap- és a mesterszakoknak. Tény, hogy amikor a minőségről esik szó, e kategóriába beletartozik az oktatói kar és a kutatás minősége is.

Dr. Birkás Márta arról beszélt, hogy bőven van feladatuk az agrárosoknak. Megköszönte, hogy a rektor fenntartja bennük ezt az érzést. Az általa vezetett Földműveléstani Tanszék felkészült a talajművelés különböző témakörei, így például a klímakár csökkentő eljárások idegen nyelvű oktatására. Gyakorlatot is nagy örömmel tart a hallgatóknak. Miután 250 gazdasággal áll kapcsolatban, tapasztalja, hogy a mezőgazdálkodás iránt érdeklődő fiatalok ismerik a gödöllői műhelyeket és azok vezetőit, a név pedig hozza a hallgatókat. A tanszék nyári kurzusok szervezését tervezi, mert a különféle gyakorlati bemutatók tapasztalatai szerint a fiatal gazdák érdeklődnek a termelést segítő tudományos eredmények alkalmazása iránt.

A konzultatív beszélgetést záró dr. Husti István arra kérte dr. Solti László rektort, hogy az átvilágítás befejeztével újra találkozzon a professzori tanáccsal, hiszen a strukturális átalakítás az egyetem és az egyetemi polgárok jövőjét egyaránt érinti.