A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Szent István Egyetem képviselői között zajlott egyeztető megbeszélés intézményünk beregszászi kihelyezett képzéseiről április 28-án, Gödöllőn Orosz Ildikó és Tőzsér János rektorok vezetésével. Az esemény kapcsán érdemes felidézni, hogy a jogelőd Gödöllői Agrártudományi Egyetem a rendszerváltozás kezdetén a külhoni magyarság körében először Kárpátalján indított anyanyelvű képzést mezőgazdasági szakemberek számára.
A Szent István Egyetem jelenleg kertészmérnök és állattenyésztő mérnök alapképzéseket folytat Beregszászon. A kormány a múlt év december 2-án elfogadta az EMMI által a külhoni magyar nyelvű felsőoktatás helyzetéről és fejlesztési irányairól szóló jelentést. A koncepcióban a Szent István Egyetemre kiemelt feladat hárul, mint az egyetlen olyan hazai felsőoktatási intézményre, amely minden határon túli területen képzési feladatot kap, hangsúlyozta Magyar Ferenc stratégiai és koordinációs főigazgató, a külhoni képzések koordinátora. Az egyetemnek az a célja, hogy képzési feladatait, amelyek több szakra, karra és több képzési szintre oszlik, hatékonyan és a helyi igényeket maximálisan teljesítve végezze el. Gödöllőről nem lehet megmondani, hogy az adott határon túli területen egy-egy szakmában mire van szükség, ezt csak úgy lehet meghatározni, hogy ha az egyetem konzultál az érintettekkel, mint ahogyan ezen az egyeztető megbeszélésen is történik.
A Szent István Egyetem létrehozta a Kárpát-medencei Agrár- és Vidékfejlesztési Innovációs Központot, amiben hálózatos módon szervezi a határon túli képzéseit, harmonizálja a létszám igényeket és a tanterveket.
A főigazgató arról is tájékoztatást adott, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatja a csíkszeredai képzésben alkalmazott oktatási módszertan Beregszászon, Zentán és Révkomáromban való meghonosítását. A Csíkszeredában alkalmazott módszer a kontaktórák hagyományos értékeinek megtartása mellett épít a 21. század modern informatikai alkalmazásaira is.
Magyar Ferenc a hallgatók toborzásához is felajánlotta az egyetem segítségét akár úgy is, hogy középiskolásokat hívnak meg Gödöllőre, hogy ismerkedjenek az egyetem képzési kínálatával.
Az egyetem a kormány koncepciójához illeszkedve 2017 szeptemberétől a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán az igényekhez messzemenően igazodó mezőgazdasági mérnök alapszakot indít, és a helyi igényeknek megfelelően alakítja át a jelenleg folyó kertészmérnök képzést is. A farmer szemléletű mezőgazdasági mérnök szak erős vadgazda specializációt, a kertészmérnök szak pedig szintén erős szőlész-borász specializációt kínál a leendő hallgatóknak. Kárpátalja kb. 150 ezer lélekszámú magyar lakosságából 10-15 fős csoportok indítását lehet reálisan tervezni.
Az Egán Ede Terv, a kárpátaljai magyarság gazdaságfejlesztési stratégiai terve a fenntarthatóságot szem előtt tartva az érintett terület magyar erőforrásaira kíván építeni, mondta Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, majd kifejtette, hogy Ukrajnában a Krím félsziget elcsatolása után Kárpátalja lett a turizmus új központja. A megnövekvő idegenforgalommal arányosan felértékelődik a mezőgazdasági és a kertészeti termelés valamint a vadgazdálkodás jelentősége. Több és jobb élelmiszerre, élvezeti cikkekre, szolgáltatásokra van már és lesz még inkább szükség.
A beregszászi rektor hangsúlyozta, hogy a helyi felsőoktatás népesség megtartó erőt jelent. A földprivatizáció még Ukrajna előtt álló feladat, a farmergazdaság is kialakulatlan.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nem tagozódik karokra, hanem nagy tanszékekből épül fel. Elképzelhető, hogy ezeket a közeljövőben intézetekké szervezik át. A Szent István Egyetem kihelyezett képzéseit nagy mértékben segíti, hogy 4 kémiai labor található a főiskolán. Orosz Ildikó hangsúlyozta, hogy a gyakorlati képzésbe célszerű bevonni a kárpátaljai üzemeket.
Tőzsér János a határon túli magyar nyelvű felsőoktatás távlati céljai között említette a térségbeli vállalkozásokkal közös innovációs projektek kidolgozását és megvalósítását.
Az elhangzottak kapcsán Magyar Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szent István Egyetem cselekvő részese a Kárpát-medence magyarlakta vidékein megvalósuló agrár- és vidékfejlesztésnek. Partnere a Földművelésügyi Minisztériumnak, a Magyar Gazdák és Gazdakörök Országos Szövetségének és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának. Külhoni szervezetei révén érintett a kamara kezdeményezésére megalakult Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának. Ennek legutóbbi tanácskozásán – amin a csíkszeredai kihelyezett képzési hely képviseletében maga is részt vett – elhangzott, hogy a kamara a határon túli falugazdász hálózatának elindításában számít a Szent István Egyetem határon túli felsőoktatási hálózatára, illetve szakembereire és tapasztalatára. Összefoglalva: minden lehetőséget ki kell használni ahhoz, hogy a határon túli magyarlakta területek az agrár- és vidékfejlesztési forrásokat a legeredményesebben és a leghatékonyabban használják fel a közösség érdekében!
Az egyeztető megbeszélés második részében az intézmények vezetői, továbbá a vendégek részéről Fodor Gyula rektorhelyettes, Kohut Erzsébet, a Biológia és Kémia Tanszék koordinátora, Pólin Irén, a kihelyezett képzések koordinátora, Papp István, a kertészmérnöki képzés adminisztrátora és Huszár Péter, az állattenyésztő-mérnöki képzés adminisztrátora Tóth Tamás oktatási rektorhelyettessel, Tasi Julianna oktatási dékánhelyettessel (Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar), Csányi Sándor igazgatóval (MKK Vadvilág Megőrzési Intézet), Simon Gergely mb. tanszékvezetővel (Kertészettudományi Kar), Pásti György egyetemi docenssel (Kertészettudományi Kar) és Bálo Borbála egyetemi tanárral (Kertészettudományi Kar) a mezőgazdasági mérnök és a kertészmérnök szakok oktatásának feltételeiről és tartalmáról folytattak műhelybeszélgetést.
Az egyeztetés következő szakaszára Beregszászon kerül sor június második hetében, amikor is a gödöllői delegáció a képzések gyakorlati terepét jelentő gazdaságokat és lehetséges tanüzemeket látogat majd meg.