Energetikai megújulás az Ybl Karon

A Szent István Egyetem az Új Széchenyi Terv közel 190 millió forintos támogatásával korszerűsítette a budapesti Ybl Miklós Építéstudományi Kar „A” és „B” épületét. A támogatás lehetővé tette a tetőtéri és a „B” épület nyílászáróinak cseréjét, a tetőtér hőszigetelését, a fűtési rendszer megújítását az elavult kazán cseréjével együtt, a világítási rendszer és a Nagyelőadóban a hővisszanyerő szellőzés korszerűsítését.

A végeredményt egy sajtótájékoztatóval egybekötött projektzáró rendezvényen ismertették és mutatták be, melyen részt vett és felszólalt dr. Solti László rektor, dr. Makovényi Ferenc, az Ybl Miklós Építéstudományi Kar dékánja, dr. Nemcsók Dénes, a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ osztályvezetője, valamint dr. Komár Béla Endre, Budapest XIV. kerületének képviseletében. A meghívottak között jelen voltak a projekt megvalósítói és partnerei is.

A felújítás célja az épület energetikai korszerűsítése volt, ezáltal az energiafelhasználás racionalizálása, az üzemeltetési költségek csökkentése, valamint a fűtési és világítási rendszerek hatékonyságának növelése.

A munkálatok 2011. november 30-án kezdődtek, az „A” épületben a tetőtéri feltárásokkal, a burkolatok és hőszigetelések elbontásával. Az azbesztgyanús anyagok eltávolítása után a tartószerkezetek statikai és faanyagvédelmi felülvizsgálata következett. Több ácsszerkezeti elem teljes cseréje, valamint megerősítése vált szükségessé. Áprilisban a tetőtéri ablakok cseréje, a tantermekben a világítás- és fűtéskorszerűsítés munkái folytak. Júniusban megkezdődtek a hőszigetelési és gipszkartonozási, festési munkák. A „B” épületben júliusban kezdődtek meg a Nagyelőadó terem korszerűsítési munkálatai (a szellőzési rendszer légtechnika szerelései), majd a nyílászárók cseréi. 2012 szeptemberében megkezdődhetett a műszaki átadás folyamata mindkét épületrészben.

A projekt megvalósulásával az emelkedő energiaárak hosszú távon ellensúlyozhatóvá válnak. A káros anyag kibocsátás csökken, a fűtési rendszer szabályozhatóvá válásával javul az épületekben tartózkodók komfortérzete, csökkennek az üzemeltetési költségek. A felújítások hatására az 5 éves fenntartási idő végére várhatóan 560 tonnával csökken a az üvegházhatású gázok kibocsátása és összesen 7940,45 GJ energia takarítható meg.

Kép és szöveg: Deák Yvett