Előzetes az egyetemi lap 2011. decemberi és 2012. januári számának tartalmából

„Van programunk, értékrendünk, s ha nem is kell feltartott kézzel járkálnunk, de még sok mindent szükséges tennünk. Munkálkodni például azért, hogy karaink egyenszilárdságúak legyenek; hogy valamennyi kimenő hallgatóink keresett oklevelet kapjon. Ez munkánk mértéke és mércéje, társadalmi minősítője. Minden, ami ezt a célt szolgálja, jó, és ami nem ezt segíti, az rossz. Meghirdetett rektori programomból mindenki tudhatta, hogy a minőséget, a karcsúságot, az átláthatóságot és a naprakészséget pártolom. Értünk is el komoly eredményeket, ezúttal is megköszönöm azoknak a megértését, akik a gazdaságosabb, hatékonyabban működést célzó intézkedések és átalakításokat kénytelenek voltak elszenvedni, amint a júniusi tanévzárón előre jeleztem. A kért bizalmat és támogatást az egyetem polgáraitól megkaptam - csakis ezen erőfeszítéseknek köszönhető, hogy a SZIE most talpon van. Reménnyel küzdünk a válság ellen. Elmondható, hogy időarányosan teljesítettünk, a változások méreteiről, mibenlétéről már többször és többféle fórumon beszámoltam. A mostani helyzetben nem az az újdonság, hogy nehéz, hiszen korábban sem volt sokkal könnyebb, sokkal inkább az, hogy a szimptómák közel egyszerre, azonos időben jelentkeznek, miközben a modernizáció, a felzárkózás feladataival is meg kell küzdeni. (Legyünk a legjobbak (között)! – Beszélgetés dr. Solti László rektorral)

*

„Ha munkahely van, minden van – fogalmazta meg az egyik válaszadó. Akiknek van munkahelyük, azoknak a pénzügyi ismeretei is általában sokrétűbbek, tervszerűbben gazdálkodnak pénzükkel. Sokat lehet tanulni azonban az idősebbektől; főként azt, hogy miképp lehet megélni annyiból, amennyi van. A tőlük hallott leggyakoribb mondat ez volt: „Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!” Ezt az államra is értik, a hatalmas államadósság okát éppen abban látják, hogy az állam évtizedeken át nem ezt tette. A megkérdezettek közül mindenesetre igen kevesen vettek fel hitelt, az emberek zöme nem tartozik sem banknak, sem szolgáltatónak, sem rokonnak, ismerősnek.” (Értelmes munkát, tisztes megélhetést! – Dulai Sándor írása a Kossuth Kollégium munkájáról)

*

„A klímaváltozás zajlik és ebben a folyamatban a kutatók feladata, hogy közöljék vonatkozó eredményeiket, előrejelzéseiket. Az alkalmazkodásban azonban mindenkinek részt kell venni, így nem csak a társadalomnak általában, hanem a kormányzati, az üzleti és a civil szervezeteknek, s főképpen a döntéshozóknak is (James H Butler, Earth System Research Laboratory, Global Monitoring Division). Igaz viszont, hogy nemcsak a döntéshozók, de az emberek felfogásán, mindennapi tevékenységén is sok múlik. Erre példa, hogy a mérsékelt övben az erdő az emberek több mint a felének elsősorban sportolási, beszélgetési, szórakozási térként jelenik meg, holott az erdő ennél valójában sokkal többet nyújt.” (Római szénkonferencia)

*

„Mire tudunk visszaemlékezni 2011-ből? Talán leginkább néhány szép emberi pillanatra. Ezek az emberi pillanatok egyébként nem csak a családé, a baráti közösségé. Az évnyitó, a ballagás, egy-egy emléktábla avatás ugyanúgy részévé válik a maradandó emlékeinknek, mint unokánk csillogó szeme, a nagymama simogató keze. Nem is gondolunk arra, hogy vannak általunk elfeledett események, gesztusok, amik másnak emlékezetesek maradnak, s megőriznek minket is a jövőnek.” (A gyorsuló idő – Dr. Villányi László jegyzete)

*

„Ha csak a puszta számokat nézzük, akkor november végéig a Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár, valamint a tanszéki könyvtárak mintegy 7 millió forint értékben vettek, vagy kaptak (ajándékba, illetve cserébe) könyveket. Ezen összegből közel 3600 kötettel gyarapodott állományuk. Folyóiratokra idén több mint 9 millió forintot költöttünk, s ennyi pénzből 342 hazai és 37 külföldi lapra tudtunk egy évig előfizetni. Könyvtárunk az előző évekhez hasonlatosan, több forrásból gyarapította az olvasók, könyvtárlátogatók által hozzáférhető könyveinek, folyóiratainak mennyiségét és féleségét. A sikeres és hasznos állománybővítés érdekében a Könyvtár az intézményi költségvetés által biztosított kereten felül működési bevételeinek egy jelentős részét is dokumentum-beszerzésre fordította, de ezen túlmenően pályázatok, ajándékok és nemzetközi cserekapcsolatok révén is bővítette állományát. (Válságban is gyarapodva)

*

„A közép-ázsiai partnerek, de még a távol-keletiek is sokkal szívesebben kooperálnak kelet-európaiakkal, közép-európaiakkal, mert közelebb áll hozzájuk a gondolkodásmódunk. Átmeneti gazdaságuk van, ők is ugyanúgy hátra hagytak egy rendszert, mint mi. Kíváncsiak arra, hogy miként alakítottuk át a mezőgazdaságot, hogyan változtattunk a felsőoktatáson és milyen irányt vett a gazdaságpolitikánk. Szívesen fogadják a közép-európai előadókat és szakértőket a különböző projektjeikben. Azt tekintik megbízható partnernek, aki elfogadja a felkérést egy előadásra, kurzusok tartására az esemény előtt egy héttel is. S aki ehhez alkalmazkodni tud, azt hívják máskor is.” (Akinek gömbölyű a Föld – Beszélgetés dr. Vasa Lászlóval)

*

„A munka során megszületett a négy szakkönyvtár integrált Könyvtári Portálja, amely négy, egy-egy könyvtárat bemutató alportálból áll és számos eleme szervesen kapcsolódik az Egyetemi Könyvtár elektronikus szolgáltatásaihoz. Az új Könyvtári Portál számos funkcióval bővült, a könyvtárak korábbi honlapjai ugyanis még inkább lokális, kari igényeket igyekeztek kiszolgálni és nem foglalták magukba az egyetemi törekvéseket. A fejlesztés magja, és talán legnagyobb sikere is az a közös kereső, amely valamennyi szakkönyvtár adatbázisát egyetlen felületen tette elérhetővé. A szarvasi, a gyulai és a békéscsabai könyvtárak csatlakoztak a HunTéka integrált könyvtári rendszer felhasználói köréhez, így az egyetem teljes könyvtári hálózata immár azonos adatbázis platformon dolgozik. (Könyvtári projekt zárása Békéscsabán)

*

„Minden megmozdulásunkat komoly sajtóérdeklődés övezi Hargita megye székhelyén, Gödöllő testvérvárosában a Csiki TV-től a Hargita Népén át az online médiáig. Legutóbb a Sikeres Székelyföld konferenciasorozaton vett részt a GTK, ahol azt a kérdést boncolgatták a résztvevők, hogy miként lehet növelni a felsőoktatási intézmények társadalmi szerepvállalását. A plenáris vitaindító előadást dr. Tóth Tamás tartotta. Mindez azt mutatja, hogy Csíkszeredában, a Székelyföldön a Szent István Egyetem helye, szerepe, igény a jelenlétére és tevékenységére megkérdőjelezhetetlen.” (Doktorképzés Csíkszeredában – Beszélgetés Magyar Ferenccel)