Elkészült Magyarország Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterve

A Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2018. november 21-én információs nap keretében mutatta be a nemrég elkészült Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útitervet a hazai kutatói közösségnek. Az esemény vendége volt Giorgio Rossi, a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumának elnöke, aki előadásában a 2018 szeptemberében megjelent ESFRI Roadmap 2018 uniós dokumentumot és az európai kutatási infrastruktúra ökoszisztémát mutatta be.

A világszínvonalú kutatások napjainkban egyre inkább világszínvonalú kutatási infrastruktúrákat igényelnek. Az élvonalbeli kutatási infrastruktúrák azonban mind az eszközök, berendezések, mind az adatok és a humán erőforrás szempontjából költséghatékonyan csak nemzetközi együttműködéssel hozhatók létre és működtethetők. Ezek kiválasztásához és létrehozásához összehangolt stratégiai szemlélet (útiterv, roadmap) kialakítására van szükség európai szinten. Az Európai Unióban ezt a folyamatot a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI) koordinálja. Az első ESFRI Roadmap 2006-ban született, majd azt követően többször aktualizálták, legutóbb 2018 szeptemberében. Hozzá kapcsolódva 2008-tól az EU több tagállama is elkészítette saját nemzeti útitervét, mára az országok többsége rendelkezik ilyen dokumentummal.

Magyarországon 2008-ban kezdődött el a gazdaság és a társadalom fejlődése szempontjából kiemelkedő fontosságú, úgynevezett stratégiai jelentőségű kutatási infrastruktúrák számbavétele és fejlesztési irányainak meghatározása. Elmondható tehát, hogy a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv hosszú és alapos munka eredménye. A rendezvényen dr. Szabó István, az NKFIH elnökhelyettese ismertette a most megjelent dokumentumot, megköszönve minden résztvevő munkáját annak összeállításában. „A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv létrejöttét korántsem végállomásnak, hanem egy tervezési, nyomon követési és megvalósítási ciklus kezdetének tekintjük, amely a jövőben is számít majd a hazai kutatói-fejlesztői közösség aktív szerepvállalására” – hangsúlyozta az elnökhelyettes.

A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv célja, hogy képet adjon a jelentősebb magyarországi kutatási infrastruktúrákról és azok működéséről, bemutassa a kapacitások jellegét és változatosságát, felkeltse a hazai és nemzetközi kutatói közösség érdeklődését a hazai kutatási erőforrások és lehetőségek iránt, háttér-információt adjon a kutatási infrastruktúrák további fejlesztési irányainak megalapozásához, valamint bemutassa az európai kutatási infrastruktúrákhoz és együttműködésekhez való kapcsolódási pontokat. Előkészületei a kutatási infrastruktúra regiszter létrehozásával már 2008-ban elindultak a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT) projekt keretében. A szakmai háttérmunkába 2014-ben a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság (NKIB) is bekapcsolódott az NKFIH koordinálásával. A testület tagjai között helyet kaptak a tudományos élet és az államigazgatás képviselői, hogy a kutatási infrastruktúrákhoz kapcsolódó szakpolitika alakításában az érintettek – a főbb tudományterületek képviselői, az egyetemi, az akadémiai szféra, valamint a kormányzati szereplői – egyformán részt vegyenek.

Az ESFRI-vonatkozású nagy páneurópai kutatási infrastruktúrák egyike Magyarországon valósul meg: 2018 februárjában már megérkeztek az első külföldi kutatók a szegedi ELI lézerközpontba (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source, ELI-ALPS), ahol a világelső attoszekundumos szuperlézer minden eddiginél nagyobb intenzitások mellett teszi lehetővé a fény és az anyag kölcsönhatásának vizsgálatát. A kiemelt kutatási infrastruktúra magyarországi és nemzetközi szerepéről, aktuális híreiről dr. Fülöp Zsolt, a nemzetközi ELI-konzorcium szervezésével és a kapacitások hasznosításával kapcsolatos kormányközi egyeztetések lefolytatásával megbízott rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter számolt be a rendezvényen.

Az előadások anyaga az alábbi linken tölthető le.