DOSZ-tábor: A tudomány presztízséből sokan akarnak részesülni

A Szent István Egyetem gödöllői kampuszán tartotta nyári táborát a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ). Az esemény nyitóelőadását dr. Pálinkás József, az MTA elnöke tartotta a Tudásközpontban. A résztvevőket köszöntötte dr. Tőzsér János, a SZIE ideiglenes intézményvezetője és Tóth Tibor, Gödöllő alpolgármestere is.

Az akadémia elnöke előadásban reményét fejezte ki az iránt, hogy a doktori képzés javításához, megújításához a DOSZ is hozzájárul. E képzés fő céljának azt tartja, hogy felkészítsen a tudományos munkára és „papírja”, a doktori fokozat licencet adjon arra, hogy birtokosa tudományos kutatást végezhet. Kiemelte, hogy szükség van a végzettek pályakövetésére. Ez az egyik feltétele annak, hogy meg tudják ítélni a kibocsátó doktori iskolák munkáját, amikor a pénzügyi támogatásukról döntenek.  

2006 és 2011 között mintegy nyolcezren szereztek doktori fokozatot. Nagyon sokan az agrártudományok területén. Kevesebben a matematikai tudományokban. Ez utóbbinál a hadtudományok doktorai is többen lettek, pedig, tette hozzá Pálinkás József, ez utóbbi területen nem tud a világban jegyzett magyar eredményről, a matematikában viszont igen. A bölcsészet és a társadalomtudományok területén végzettek száma is bőven meghaladja a műszaki, kémiai, biológiai, fizikai területeket. Ez felveti a kérdést, hogy vajon sok esetben nem csupán menekülő pálya-e a doktorképzés a munkavállalás helyett és hogy van-e annyi kutatói, oktatói álláshely, mint ahányan végeznek. Az előadó arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon magas a levelező képzésben részt vevő doktorhallgatók aránya.

Az akadémia elnöke megemlítette, hogy a tudomány magas társadalmi presztízst élvez és ebből sokan akarnak részesülni. Ugyancsak a minőség ellen hat az a tény, hogy a felsőoktatásban a jelenlegi oktatási terhelés mellett nem jut elég idő a kutatásra. 

Az eseménynek otthont adó intézményünket dr. Tőzsér János mutatta be a tábor résztvevőinek. Bevezetőjében elmondta, hogy a Szent István Egyetem 2000-ben alakult korábban önálló felsőoktatási intézmények integrációja eredményeként. Jelenleg 7 kara, 1800 munkatársa, 15 ezer hallgatója van. A pótfelvételi eljárás lezárulta után 3300-an iratkozhatnak be különböző képzési szintek első évfolyamára. A több kampusz előnyt is, hátrányt is jelent – hiszen több száz kilométer távolságra találhatók a szervezeti egységek. 

Az egyetem szakmai, tudományos teljesítménye alapján a gödöllői univerzitás – mint az MTA elnökének előadásában bemutatott grafikonokból is kiderült – a 6-8. helyen szerepel a felsőoktatási intézmények között. Az elnyert OTKA pályázatok szerint például a 7. helyen áll a SZIE. Minőséget fémjelez a 8 doktori iskola, ezek fontos, őrzendő értékek. A SZIE 2010-ben kiváló egyetem lett, idén két kara nyert el kutató kar címet.

Fontos célként említette dr. Tőzsér János az idegen nyelvű hallgatók számának emelését. A külföldi diákok képzésében az Állatorvos-tudományi Kar vezet, de a Mezőgazdaság- és Környezettudományi valamint a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar is elkezdte a felzárkózást.

Az egyetem ideiglenes vezetője kiemelte: az egyetem kész és képes az agrárágazat egészét átölelő oktatásra Magyarországon és a határon túl is. A GTK tavaly indított az erdélyi Csíkszeredán mesterképzést, az MKK az új tanévben kezdi az állattenyésztő mérnök képzést Kárpátalján, Beregszászon.

Az egyetem központja a volt premontrei intézményben található. Gödöllőn modern kollégium fogadja a hallgatókat, felújítás és bővítés is történt PPP konstrukcióban, aminek a finanszírozása a megfelelő hallgatói létszámnak köszönhetően nem okoz gondot.

Új sportpályák, korszerűsített sportcsarnok várják az egyetemistákat, uszoda és kézilabdacsarnok építése is a tervek között szerepel. Az egyetemnek élsportolókat fogadó programja is van.

Dr. Hornok László, a SZIE Doktori és Habilitációs Tanácsának elnöke a magyar felsőoktatás sikerágazatának nevezte a doktorképzést, amit a következőkkel indokolt: a doktori iskolákba felvételivel lehet bejutni, a verseny már ekkor elkezdődik. A doktorképzésnek elkülönített képzési normatívája van, létezik az alkalmatlanságból fakadó lemorzsolódás, a doktori iskolák törzstagjainak alkalmasságát ellenőrzik, a védés nyilvános, a fokozat odaítélésének feltétele több esetben nemzetközileg igazolt tudományos eredmény. Ugyanakkor számos repedés is jelentkezik a rendszeren. Ezek közé tartozik a doktori iskolák indokolatlan túlfejlesztése (28 felsőoktatási intézményben 173 doktori iskola működik) és az is, hogy számos hallgató nem alkalmatlansága, hanem egyéb okok miatt morzsolódik le. A magyar felsőoktatás reménységét jelentő doktorképzés érdekében az akadémikus szerint is meg kell oldani a végzettek nyomon követését.    

- Gödöllőt sajátos hangulata, egyedi miliője különbözteti meg az ország más városaitól – kezdte köszöntőjét Tóth Tibor, majd így folytatta: - Büszkék vagyunk arra, hogy egy patinás egyetemnek ad otthont a településünk. A SZIE és városunk kapcsolatának erősítése érdekében készül együttműködési megállapodás a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karral, aminek keretében a város anyagi támogatást nyújt egy ökológiai tanüzem létesítéséhez.

Tóth Tibor hangsúlyozta, versenyelőnyt jelent egy település számára, ha színvonalas oktatási intézmények működnek a területén. Örömét fejezte ki azért is, hogy a DOSZ Gödöllőt választotta nyári tábora színhelyéül. Javasolta, hogy a fiatalok keressék fel a város országos elismerést elnyert, néhány éve megújult főterét is.

Dr. Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke a többi között elmondta, a doktori iskolák sajátossága, hogy azokban tudósok oktatnak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tudósok nem az Akadémián születnek – egyetemek nélkül nincs tudományos utánpótlás. Mivel hazánknak nincs jelentős ásványkincse, a szürkeállomány az igazi tartalék. 

Dr. Székely Mózes, a Felsőoktatási Tervezési Testület elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy folytonos párbeszédre van szükség a képző helyek és a képzetteket foglalkoztató intézmények között annak érdekében, hogy a doktorképzés megfeleljen céljának.

A tábor programja felölelte a doktori képzéssel kapcsolatos szakmai kérdések széles körét, emellett kikapcsolódási és szórakozási lehetőséget is kínált a résztevők  számára.