Az urbanizáció környezetterhelését kutatják az agglomerációban

Nagyszabású kutatás-fejlesztési projektbe kezdett az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) Földrajztudományi Intézete, amiben a Szent István Egyetem is részt vesz: a téma Budapest és a várost körülvevő ingázási zóna népességdinamikája és a lakossági fogyasztás által okozott egyes szennyezések. Az urbanizáció miatti környezetterhelést feltáró kutatás nemzetközi referenciaprojektté válhat, olvasható az Akadémia honlapján.

A kutatók innovatív módszerekkel vizsgálják a budapesti várostérség népességének mozgását, a talajba és a várostérség vizeibe jutó szennyezések tér-idő dinamikáját, valamint ezek hatásait. A programot az MTA CSFK Földrajztudományi Intézete vezeti, részt vesz benne az MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet, a Szent István Egyetem, az Aquaprofit Zrt., valamint az UTB Envirotec Zrt. A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap több mint egymilliárd forintos támogatásával, a Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program (NVKP) keretében valósul meg.

A kutatás különleges jelentőségét az adja, hogy napjainkra a népesség erőteljes földrajzi koncentrálódása, az urbanizáció komoly környezeti kockázattá vált. A nagyvárosok gyors népességnövekedésének, valamint a beépített területek és az ingázási övezetek terjedésének egészségügyi és élelmiszer-biztonsági következményei lehetnek. Földünk csaknem minden országára igaz az a megállapítás, miszerint a teljes fogyasztáson belül a városi fogyasztás súlya egyre számottevőbb, a várostérségek ökológiai lábnyoma a vidéknél gyorsabban növekszik. Sok a kérdőjel a globalizált, modern gazdaság és a népesség térbeli koncentrációjának komplex környezeti hatásaival kapcsolatban, a téma nemzetközi szinten és hazánkban is napjainkban kezdi felkelteni a szakemberek érdeklődését.

A kutatási projekt fő célja a szennyvizek jellemzőinek feltárása. A több tudományterületet összefogó projektben a kutatók és az ipari partnerek komplex vizsgálatokat végeznek a budapesti várostérség felszíni és felszín alatti vizeiben, a talajokban, halakon és haltáplálék-szervezeteken, és elemzik a keletkező szennyvizek jellemzőit, az elvezetés hatásait.

A projekt célja a már ismert szennyezőkön túl korábban nem vizsgált elemekre, hatóanyagokra vonatkozó állapotfelmérés, a kiváltott kockázatok feltérképezése és kockázatcsökkentő fejlesztések megvalósítása. A tervezett kutatások és fejlesztések minden bizonnyal komoly külföldi érdeklődést váltanak ki, emellett jó esély van arra, hogy a program nemzetközi referenciaprojektté váljon.