Az Országos Felsőoktatási Információs Központ rögzítette a február 15-i és a március 15-i határidőre beérkezett jelentkezési lapokat. Ezek alapján már feldolgozták a személyes adatokat és a jelentkezéseket.
Hamarosan minden jelentkező írásban is értesítést kap arról, hogy a jelentkezését, jelentkezéseit regisztrálták, illetve, amennyiben a dokumentumok hiányosak, azok pótlására kérik fel. A feldolgozott adatokról a felsőoktatási intézmények is folyamatosan tájékoztatást kaptak és kapnak az OFIK-tól.
Általánosságban elmondható, hogy nem csökkent az érdeklődés a felsőoktatási tanulmányok folytatása iránt: összességében mintegy 5 százalékkal nőtt (idén több mint 400 ezer) a beadott jelentkezések száma 2006-hoz viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy a jelentkezők kihasználták a felvételi eljárásnak azt az újdonságát, hogy a felvételi eljárási díjért három szakra is lehetett jelentkezni. Egy jelentkező átlagosan közel négy jelentkezést adott be. Így, bár fizikai létszámban némileg csökkent a jelentkezők száma (mintegy 108 ezer fő jelentkezett), a felsőoktatási intézmények megfelelő számú és felkészültségű hallgatót tudnak felvenni 2007 júliusában.
A 2007. február 15-i jelentkezést követően az OFIK azonnal megkezdte a felvételi jelentkezések feldolgozását. A mintegy 90 postazsáknyi küldemény ellenőrzésének elkezdésével egyidejűleg - a korábbi gyakorlatnak megfelelően, a beérkezett postai küldemények és a hitelesített, valamint hitelesítésre váró (a hitelesítés határideje március 1. és március 31. volt) elektronikus jelentkezések alapján, valamint a március 15-i várható jelentkezések figyelembe vételével - óvatos becslést közöltünk a jelentkezők számáról. Hangsúlyoztuk azonban, hogy becslésen alapuló előzetes adatokról van szó. Az összes felsőoktatásba jelentkező felvételi adatlapjának feldolgozása után lehetett megállapítani a tényleges létszámot, vagyis azt, hogy az OFIK-hoz a két felvételi időszakban 108. 132 jelentkező adta be papírjait.
A felsőoktatási intézmények az alapképzések és az egységes, osztatlan képzések mellett 2007-ben már mintegy 20 mesterszakot is meghirdettek - agrár, bölcsészettudományi, informatikai, műszaki, nemzetvédelmi és katonai területen. Ezekre összesen mintegy 1000 jelentkezés érkezett, ami azt jelenti, hogy minden szak iránt megfelelő érdeklődés tapasztalható. Azokon a képzési területeken, ahol nincs mesterképzés, egyetemi szintű kiegészítő képzést hirdettek a felsőoktatási intézmények, és ezekre is közel 6 ezer jelentkezés futott be.
2007-ben a felsőoktatási intézmények összesen 56 ezer államilag támogatott hallgatót vehetnek fel. Az idevonatkozó kormánydöntés tartalmazza azt is, hogy az összlétszám miként oszlik meg képzési területek és szintek, valamint munkarendek (nappali, esti, levelező tagozat) között. Az összesített adatok azt mutatják, hogy az 56 ezer államilag támogatott helyre mintegy 84 ezer fő jelentkezett, ami a képzési területek, szakok többsége esetében jelentős versenyhelyzetet jelent.
A nappali tagozatos államilag támogatott alapképzésre és az egységes, osztatlan képzésre jelentkezők számát és az általuk megpályázott szakokat vizsgálva megállapítható: a továbbtanulni szándékozók érzékelték és elfogadták azt a lehetőséget, valamint hazai és nemzetközi programokkal is alátámasztott célt, hogy növelni kell az informatikai, műszaki és természettudományos területen tanulók számát. Ezen a három területen jelentős növekedés tapasztalható az elmúlt évekhez viszonyítva, akár az elsőhelyes jelentkezést, akár az összes beadott jelentkezést vizsgáljuk. Mindazok a jelentkezők, akik megfelelő eredménnyel érettségiznek, jó eséllyel bekerülhetnek államilag támogatott képzésre, mivel az oktatási kormányzat megnövelte a felvehető létszámot az érintett szakokon.
Az elmúlt évekhez viszonyítva csökkent a jelentkezők és a jelentkezések száma államilag támogatott nappali alapképzésben az agrár, a bölcsészettudományi, a jogi és igazgatási területen, valamint a pedagógusképzésben. Ez összhangban van azzal a kormányzati szándékkal, amely zsugorította az államilag támogatott felvételi keretszámokat ezeken a területeken.
Az általános tendenciák mellett természetesen fontos az is, hogy mekkora a „verseny" az egyes képzésekben. Az államilag támogatott nappali alapképzésben a korábbi évekhez hasonlóan a legnagyobb a túljelentkezés a viszonylag kevés hallgatót fogadó művészeti, művészetközvetítő és sporttudományi képzési területen. Itt egy államilag támogatott helyre 5-7 jelentkező pályázik. Két-háromszoros a túljelentkezés a bölcsészettudományi, a gazdaságtudományi, az orvos és egészségtudományi, és a társadalomtudományi területen. Aki államilag támogatott formában részidős képzésre (esti és levelező tagozat) jelentkezett, átlagosan két-háromszoros túljelentkezéssel számolhat.
Idén mintegy 30 százalékkal, 22 ezerre növekedett a felsőfokú szakképzésekre beadott jelentkezések száma. Ez biztosítja azt, hogy megfelelő felkészültségű és számú hallgatót vehessenek fel a felsőoktatási intézmények.
Forrás: Oktatási és Kulturális Minisztérium