Az élet védelme után a továbblépés lehetőségeit kell vizsgálni

Az iszapkatasztrófa után megtett intézkedések elsősorban az emberi élet és a vagyontárgyak védelmét szolgálták, majd a nemzetközi konfliktusok elkerülését tűzték ki célul - mondta az Németh Tamás, az MTA főtitkára az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén. Szépvölgyi János, a Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsának tagja az mta.hu-nak arról számolt be, hogy tudományosan megalapozott a tározókban elhelyezett vörösiszap sűrítésének szükségessége, szárazanyagtartalmának növelése.

- A kormány felkérésére az MTA szakértői már a katasztrófa bekövetkezése után adtak szakvéleményeket, és ezek jól szolgálták a szervezett kárelhárítást - számolt be az Akadémia kutatóinak részvételéről a kárelhárításban az MTA főtitkára az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén. Németh Tamás elmondta, hogy a megtett intézkedések elsősorban az emberi élet és vagyontárgyak védelmét szolgálták, majd a nemzetközi konfliktusok elkerülését tűzték ki célul. Ezen azt kell érteni, hogy számottevő szennyező anyag nem jutott sem a Mosoni-, sem a Nagy-Dunába.

Gyuricza Csaba, a Szent István Egyetem docense az ülésen kifejtette: az érintett mezőgazdasági területek talajának kémhatása nem változott jelentős mértékben, mivel az korábban is 7,2-7,5 közötti pH-értéket mutatott. Emellett a talajok nehézfém-koncentrációja sem mutatott eltérést a korábbitól. A szakértők szerint a vörösiszap-szennyezés által érintett termőterületeken - amelyek között van szántó, legelő, erdő, láp, sőt halastó is, valamint úgynevezett Natura 2000-es terület - az érintettség mértéke szabja meg, hogy milyen agrotechnikai módszerrel kell a talajt kezelni.

Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója, Magda Sándor, a Károly Róbert Főiskola rektora, Anton Attila, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet igazgatója, Faragó Sándor, a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora és Solti László, a Szent István Egyetem rektora nemrég szakmai konzorciumot hoztak létre, hogy elősegítsék a vörösiszap-katasztrófa által sújtott területek rehabilitációját és a termőterület revitalizációját. A szakmai testület védnökségét Németh Tamás, az MTA főtitkára, egyben a Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsának elnöke vállalta, a konzorcium vezetését Gyuricza Csaba, a Szent István Egyetem docense látja el.

A konzorcium legfontosabb feladata olyan technológiai javaslatok kidolgozása, amelyek Kolontár és Devecser térségében a vörösiszap-katasztrófa által érintett területek újraéledését segítik elő. Ennek érdekében a résztvevő intézmények szakértői az elmúlt hetekben már elvégezték a teljes külterület állapotfelmérését. Megállapították, hogy talajcserére művelésbe vont területeken nem kerül sor. Elsősorban kereskedelmi és érzelmi okok miatt a vörösiszap által sújtott szántóterületek élelmiszer- és takarmány alapanyag előállítására néhány évig alkalmatlanok lesznek, viszont - különösen a Kolontár és Devecser közötti szántóterületek - energetikai célú növények termesztésére alkalmassá tehetők. Ehhez azonban elengedhetetlen a teljes szántóterület földhasználati módjának megváltoztatása. A szakértők szerint a Kolontár és Devecser közötti terület ideális gyorsnövésű fás szárú energianövények (elsősorban fűz és nyár) termesztésére.

Szépvölgyi János, Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsának tagja, az MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézetének igazgatója az mta.hu-nak arról számolt be: indokolt a tározókban elhelyezett vörösiszap szárazanyag-tartalmának 30-ról 50-60 százalékra növelése. Az ilyen sűrűségű iszap már szinte szilárd, nem folyik szét, kisebb helyen tárolható. Elmondta azt is: világszerte a vörösiszap 70 százalékát már így tárolják.

-et-

(mta.hu)