Az egyetem hírvivője a gödöllői vén vackor

Sajtóbeszélgetésen köszönte meg ma dr. Tőzsér János rektor és dr. Gyuricza Csaba dékán a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Botanikus kertjében a sajtó munkatársainak és minden segítőnek a gödöllői vén vackor néven ismertté vált vadkörtefa népszerűsítéséért végzett fáradozásukat.

Az évszázados fa az enyhe időjárás miatt a szokottnál is korábban borult virágba és ezekben a napokban az emberek csodálata mellett rengeteg rovart is vonz, melyek közül 300 fajt írtak le a kutatók. Magától értetődött tehát a sajtóbeszélgetés időpontja.

Dr. Gyuricza Csaba az ország egyik leghíresebb növényének nevezte a körtefát. Mint elmondta, egyre többen keresik fel a Gödöllőre érkező látogatók közül és a szerelmesek egyik jelképévé vált. Hozzátette: a város vezetői, az egyetem hallgatói és a városi iskolák diákjai is segítették a népszerűsítését, aminek eredményeként tavaly megnyerte az Év fája magyarországi versenyét, idén pedig – több mint 36 ezer vokssal - második lett az európai szavazáson.

Az MKK számára fontos a környezeti nevelés, a természetvédelemre nevelés – a vadkörtefa népszerűsége ez irányú törekvéseiket is segíti.

A vadkörtefa azt üzeni a közvélemény számára, hogy a Botanikus kertben érdemi munka zajlik, amit szívesen megmutatunk a nagyvilágnak, folytatta dr. Tőzsér János. Az egyetem szeretné, ha a kert még inkább részévé válna a városi programoknak. Ennek érdekében együttműködési megállapodást készítenek elő a királyi kastéllyal.  Minden eszközt és formát meg kell ragadnunk ahhoz, hogy megmutassuk értékeinket, ismertté tegyük a szakmai munkánkat, hangsúlyozta a rektor.

A vadkörtefa annak ellenére érte el szép magasságát és korát, hogy a talajtani adottságok nem a legkedvezőbbek, tájékoztatott dr. Czóbel Szilárd egyetemi docens. A hazai versenyen elnyert állapotelmérés eredménye szerint a fának minimális károsodása van - gombás fertőzés és odvasodás -, ami ebben a korban elfogadható.

Hozzátette: a vadkörtefákat az ókor óta mítoszok övezték: szerepelt a jószágok őrzőjeként és a jó termés felelőseként. Tény, hogy kiváló pollenadó, jól bírja  a szárazságot, alkalmas a szikesek fásítására is és az éghajlatváltozás nyertese lehet.

Tervezik, hogy a Botanikus kertben kialakítják az Ősök parkja gyűjteményt. Ebbe azoknak a fáknak az oltványai kerülnek, amelyek megnyeri az Év fája Európában versenyeket. Az őszi Kutatók Éjszakája alkalmából pedig szelfiversenyt hirdetnek a Vadkörtefa és a családom, Vadkörtefa és mi illetve a Vadkörtefa és én kategóriákban.

Dr. Szirmai Orsolya tanszéki mérnök elmondta, hogy a Botanikus kertet 1959-ben alapították agrobotanikus kertként, s több évtizeden át kevéssé volt ismert az egyetemen kívül. A vadkörtefa révén megismerte az országos nyilvánosság, de érdemes tudomást szerezni a többi értékéről is. A kerthez tartozik egy természetes sarjerdő, amelynek 120-150 éves tölgyfái a Gödöllői-dombságban őshonos növénytársulásban élnek. Tanösvény is vezet benne. A kert nemrégiben létrehozott mediterrán szubtrópusi gyűjteményét több mint 100 növény alkotja, köztük pisztáciák, európai olajfa, ernyőalakú mandulafenyő.

A tervek között szerepel egy gabona fejlődéstörténeti bemutató, továbbá magnóliás kert és gyümölcs tájfajta gyűjtemény kialakítása. Az utóbbiba már sikerült beszerezni galgahévízi meggyet és pilisszentiváni szilvát. A véglegesítés előtt álló bambuszgyűjtemény már több mint 50 fajtát tartalmaz.

Az eseményen az egyetemi óvoda több óvodása is részt vett, akik a kert növényeiről készítettek rajzokat.

*

A botanikus kert hétfőtől csütörtökig 8 és 16, pénteken 8 és 14 óra között látogatható. Hétvégén előzetes bejelentkezés (telefon: 06-28/522-000/2301) alapján fogadnak vendégeket. A felnőttek 500, a diákok és a nyugdíjasok 300 forintért térhetnek be a kertbe, ahol a csoportok (legalább 6 fő) kedvezményes belépőt válthatnak.