Agrárszakemberek fóruma Gödöllőn

Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter is részt vett a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karán (MKK) és jogelőd szervezeti egységeiben végzett nyugdíjas agrárszakemberek március 22-i, gödöllői találkozóján. A szakmai fórumot a Kovács K. Zoltán Idősek Köre szervezte a karral közösen. A találkozón részt vett dr. Póti Péter általános és stratégiai rektorhelyettes.

A több mint száz „szenior diákot” dr. Medgyasszay László, a kör és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke köszöntötte, majd dr. Gémesi György polgármester tartott előadást az önkormányzatiság gödöllői két és fél évtizedéről. Dr. Gyuricza Csaba dékán a kar helyzetéről adott átfogó képet. A nyugdíjrendszer időszerű tudnivalóit Koncz István, az Országos Nyugdíjfolyósító Intézet főosztályvezetője foglalta össze.

A szünet után a Frédéric Chopin Zeneiskola népzene tagozatos növendékei, Benedek Krisztina tanítványai és Pertis Szabolcs adtak rövid műsort, majd dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter tartott előadást.

Kovács K. Zoltán (1924-2008) az Országgyűlés legfiatalabb tagjaként vált ismertté 1947-ben. Emigrálása után a Szabad Európa Rádiónál is dolgozott, majd 1989-ben hazajött. A KDNP tagja volt, de nem vállalt hivatalos funkciót, tudtuk meg dr. Medgyasszay Lászlótól. A kereszténydemokrata és keresztényszociális elveket követő, egyesületként működő kör szakmai szerveződéseket hoz létre, többek között az agrárdiplomások között, együttműködve a Debreceni Egyetemmel, a SZIE-vel és a Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári karával.

Dr. Gémesi György a városfejlesztés, az értékvédelem és a gazdaságfejlesztés témaköreire építette előadását. A többi között elmondta, hogy Gödöllőn jelentős nagyvállalatok találták meg a számításukat, hiszen rendkívül kedvező a logisztikai környezet (M3, M0, M31 autópályák), kedvező a humánerőforrás kínálat, jó partner az önkormányzat és jelentős beszállítói kapacitások léteznek a térségben.

Dr. Gyuricza Csaba hangsúlyozta, hogy Magyarország legnagyobb agrárkarán háromezer hallgató tanul, valamint 300 oktató és kutató dolgozik. Míg az öregdiákok egy szakon végeztek, ma 8 alap- és 11 mesterszak közül választhatnak a karra jelentkezők. A Debreceni Egyetemmel közösen készülnek egy ötéves osztatlan agrármérnöki szak alapítására is, mert úgy látják, hogy ezt a munkaerőpiac igényli. Filozófiájuk szerint ahhoz kell érteni, ami eladható tudást képvisel. Egy éve elnyerték a kutatókar minősítést, s azóta tovább nőtt a tudományos teljesítményük.

A dékán azt is elmondta, hogy az agráriummal kapcsolatos valamennyi kormányzati stratégia és ágazati törvény, továbbá a közfoglalkoztatási rendszer kidolgozásában is szerepet vállaltak. A várossal együttműködésben ökológiai gazdálkodási tanüzem létrehozását határozták el, amelynek termékei megjelennek majd a helyi közétkeztetés rendszerében.

Az önök korosztályának teljesítményét a magyar mezőgazdaság egyik legsikeresebb korszaka fémjelzi, szólt a résztvevőkhöz dr. Fazekas Sándor miniszter. Az ágazat ma sem lehet eredményes, ha nem épít azok tapasztalatára, akik már bizonyítottak. Ugyanakkor egyetlen ország sem lehet sikeres, eredményes és gyarapodó úgy, hogy a vidék nincs rendben. Hazánk adottságai pedig kiválóak a mezőgazdálkodás számára.

A kormány abból az alapvetésből indult ki, hogy egy olyan mezőgazdaság, amely minőséget állít elő, sokféle termékkel sokféle piacon van jelen, képes a foglalkoztatás növelésére. A lehetőségek kiaknázása érdekében a mezőgazdaság megfelelő szervezeti, intézményi és pénzügyi hátterét megteremtő, a termelést élénkítő, a piacokat építő és jogszabályokat az agrárpolitika céljaihoz igazító munka zajlott.  

A hazai mezőgazdaság történetében példátlanul rövid idő alatt 30 százalékkal nőtt a termelés – a múlt évben elérte a 2765 milliárd forintot. Az ágazat nemzeti össztermelésen belüli részesedése a 2010. évi 3,6 százalékról 4,8 százalékra nőtt, hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette, hogy a 4,8 százalékos arány csak az alapanyag termelést jelenti. Az élelmiszeripari feldolgozás ezt megduplázza, s ha beszámítjuk a mezőgazdaság vegyipari és gyógyszeripari kapcsolatait, továbbá hozzájárulását a szállítás és a turizmus teljesítményéhez, beláthatjuk, hogy ez az arány eléri az GDP egyharmadát. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a mezőgazdaság teljesítménye döntően befolyásolja a nemzetgazdaság eredményét. Bár 2013 március idusán hó borította a földeket, nyáron pedig százados aszály sújtott, a gazdasági növekedés fele az agráriumból származott.

Amennyiben a munka folytatásához megkapják a felhatalmazást, az úgynevezett érzékeny ágazatok – zöldség- és gyümölcstermesztés, állattenyésztés - helyzetét igyekeznek erősíteni, mondta dr. Fazekas Sándor. További cél a feldolgozott termékek arányának emelése, valamint a rövid termékláncok kialakítása, azaz a szükséges élelmiszer helyben történő megtermelésének ösztönzése. Elkezdődik a teljes belvíz-elvezető és öntöző csatornahálózat rekonstrukciója és egy az egész országot befedő jégkár megelőző rendszer kialakítása.

Balázs Gusztáv felvételei