Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás

A Vidékfejlesztési Minisztérium felkérésére a Szent István Egyetem és az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás címmel háromnapos szakmai konferenciát szervez az egyetemi Tudástranszfer Központban. A június 13-i megnyitón dr. Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár elmondta, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium kiemelkedő fontosságúnak tekinti a Szent István Egyetemmel ápolt kapcsolatot nem csak az agrár, hanem a vidékfejlesztési, a környezetvédelmi, a természetvédelmi és a vízgazdálkodási területeken is.

Ezeknek az ágazatoknak az egyetemen mindig megvolt az alapja, hangsúlyozta az államtitkár. A Szent István Egyetem és a minisztérium vezetése kart karba öltve olyan munkát kíván végezni az elkövetkező időszakban, tette hozzá dr. Illés Zoltán, ami erősíti az egyetemet és a felsorolt szakterületeket. Ezért javasolták az egyetem bekapcsolódását a konferencia szervezésébe. A konferenciát megnyitó államtitkár egyben köszönetet is mondott ezért a munkáért.

Az idén ez az egyetlen olyan hulladékgazdálkodási konferencia, tudtuk még meg, amit a kormány döntése értelmében az adófizetők pénzéből valósítanak meg. A résztvevők az előadások meghallgatás és megvitatása mellett a hulladékgazdálkodási terület döntéshozóival is konzultálhatnak.

Az egyetem képviseletében dr. Hornok László tudományos rektorhelyettes kiemelte, az univerzitás zöld egyetemként elő kívánja segíteni az össztársadalmi üggyé vált hulladékgazdálkodási célok elérését. A többi között azzal is, hogy fejleszti a vidéken keletkező hulladékok mezőgazdasági hasznosításának technológiáit. Dr. Szabó István, a Gépészmérnöki Kar dékánja a konferencia résztvevőit, mint a május végén átadott Tudástranszfer Központ első szakmai vendégeit köszöntötte.

Dr. Illés Zoltán előadásában nyilvánvalóvá tette, hogy a magyarországi hulladékgazdálkodási rendszer teljes körű átalakítás előtt áll. Az újjászervezést a tavaly elfogadott és ettől az évtől hatályos, a környezetvédelmi termékdíjról szóló LXXXV. törvény alapozta meg. A folytatást erősíti az új hulladéktörvény, amelyet most tárgyal az Országgyűlés, elfogadása ősszel várható, és 2013-tól lép hatályba. Ugyancsak nagy változást hoz majd a hazai hulladékgazdálkodási piacon a betétdíjról szóló törvény, melynek előkészítése most zajlik.

Soha ennyi, a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó jogszabályt és rendeletet nem vizsgáltak felül ilyen alapos összehangoltsággal a szakemberek, mint a jelenlegi törvényalkotáskor. Miközben korábban akár 10 évig is eltartott, amíg kidolgozták a végrehajtási rendeleteket, addig most 1-1,5 év alatt felépült egy egységes, harmonizált jogi rendszer.

A múlt év végéig működtetett hulladékgazdálkodási rendszer átalakítására azért volt szükség, mert az nem volt hatékony sem a környezet- és a természetvédelem, sem a hulladékokban rejlő értékek „megmentése”, kiaknázása – vagyis a minél nagyobb arányú hasznosítása – szempontjából. Ráadásul az államnak ez plusz kiadást jelentett, ami a korábbi hibás stratégia és gyakorlat következménye volt. Erre vezethető vissza, hogy Magyarország 2008 végéig nem teljesítette azokat a szelektív hulladékokra szóló, minimális gyűjtési és hasznosítási szinteket, amelyeket az Európai Unió a hulladék keretirányelvben meghatározott. Emiatt hazánk akár jelentős mértékű bírságra számíthat.

A többi között ezek az anomáliák késztették a jelenlegi kormányt arra, hogy radikálisan változtasson a hulladékgazdálkodás itthoni rendszerén, amely ettől az évtől átlátható, nyomon követhető, ellenőrizhető és elszámoltatható. Mindezek egyik feltételét jelentik annak, hogy a magyar állam – költségvetési forrásból – hozzájáruljon a szelektív hulladékgyűjtés és -hasznosítás finanszírozásához.

E törekvéseket erősítik majd az újabb jogszabályok, amelyek közül a hulladéktörvény – várhatóan az őszi, parlamenti elfogadása után – 2013-tól lép hatályba. Ennek érdekében elkészült az új törvény végrehajtási rendeletének nagy része, a 36 jogszabály normaszöveg állapotban várja a kormányzati döntéshozatalt.

Ez a jogszabály-együttes is azt a célt szolgálja, hogy minél tisztább, átláthatóbb és versenyképesebb legyen a magyarországi hulladékgazdálkodási piac, amihez egyértelmű rendelkezésekre van szükség. Így például az új törvény tisztázza majd a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek  ­követelményeit, meghatározza a műszaki és az egyéb minimumokat. A tervek szerint a jövőben a közszolgáltatás nemcsak a települési szilárdhulladékot foglalja majd magában, hanem más hulladékokat is. Ez azt is jelenti, hogy ez a tevékenység az elhagyott hulladékra is kiterjedhet, vagyis csökken környezetünk szennyezettsége.

A rendelettervezetek azt is igyekeznek pontosítani, hogy az egyes szereplőknek: a közszolgáltatóknak, a gyártóknak, a forgalmazóknak és az ingatlantulajdonosoknak milyen kötelességei vannak a hulladékokkal kapcsolatban. Így végre e területen a hulladéklánc valamennyi szereplője tisztában lesz kötelezettségeivel és jogaival.

Egyszerűbbé és logikusabbá válik a bírságok kiszámítása a hulladékgazdálkodás területén. Ennek következtében várhatóan megszűnnek az aránytalanul magas díjmegállapítások.

A hulladékgazdálkodással kapcsolatos nyilvántartásba vételi és engedélyezési eljárások is egységes jog- és eljárásrendszer szerint működnek majd, ami – az erre kötelezettek számára – megkönnyíti a jogszabályok betartását, ugyanakkor egyszerűsíti és csökkenti az adminisztrációs kötelezettségeiket.

Az európai uniós elvárásoknak felel meg az a tervezett változtatás is, hogy a tágabb értelemben vett, biológiailag lebomló hulladék kezelésekor – a legújabb technológia alkalmazásával –, érvényesüljenek a korszerű környezetvédelmi követelmények.

Ugyancsak a környezet- és a természetvédelem legmagasabb szintű teljesítését szolgálja az az elképzelés, hogy a jövőben – hatékony állami közreműködéssel – hasznosuljon az építési törmelék. Ennek érdekében az állami szerepvállalás meghatározó lesz; a Vidékfejlesztési Minisztérium vizsgálja a lehetséges szervezeti formát, ezen belül az OHÜ szerepét. Az elképzelések szerint, egy országos hálózattá alakuló, állami érdekeltségű cég vásárolná föl az építési törmeléket, ami az autópálya- és az útépítések alapjainak egy részét képezheti, a formálódó tervek szerint.

A megújuló magyarországi hulladékgazdálkodás első jelentős szakmai konferenciája nemcsak a hazai hulladékgazdálkodással foglalkozik, hanem megismerteti az Európai Unió 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjának teljesítését. A tanácskozás résztvevői fontos részleteket tudhatnak meg a napokban zajló Riói Környezetvédelmi Világkonferencia fő irányairól, az itthoni s a külföldi szemléletbeli és gyakorlati változtatások szükségességéről, a lehetséges jó megoldásokról.

A konferencia időtartama alatt a Hulladékból termék című kiállítás ad áttekintést a hazai szelektív hulladékgyűjtés és -hasznosítás „kézzel fogható” eredményeiről, a környezetvédelmi ipar potenciális innovációs lehetőségeiről.

Balázs Gusztáv felvételei