Dr. Molnár József pályázata

Szakmai, oktatási, tudományos kutatási, vezetői tevékenység, hazai és nemzetközi tudományos és szakmai szervekben betöltött tisztségek

Szakmai tevékenység

Egyetemi oklevelet 1970-ben szereztem a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán. Első egyetemi végzettségem mezőgazdasági mérnök. Egy féléves mezőgazdasági üzemi gyakorlat után, amelyet még egyetemi hallgatóként folytattam az egyetem Politikai Gazdaságtani Tanszékére kerültem tudományos ösztöndíjasként. Az elméleti közgazdaságtan (politikai gazdaságtan) felkeltette érdeklődésemet és jelentős pályamódosításra szántam rá magam. Beiratkoztam, majd sikeres államvizsga után oklevelet szereztem az akkor Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Második egyetemi végzettségem politikai gazdaságtan, tervezés szakos középiskolai tanár. Szakmai érdeklődésem a gazdaság szervezeti és tulajdoni struktúrájának vizsgálata, elemzése felé irányult. Foglalkoztam a magyar termelőszövetkezeti modell sajátosságaival, a személyi és magántulajdon kérdéseivel, a mezőgazdasági kistermelés társadalmi, gazdasági vonatkozásaival.

Viszonylag fiatalon kerületem be a pártoktatásba. Voltam tanszékvezető a Pest Megyei Oktatási Igazgatóságon, majd egyetemi adjunktus a Politikai Főiskola Politikai Gazdaságtani tanszékén. Az MTA levelező aspiránsaként három hónapot töltöttem Moszkvában, a KGST gazdasági kérdéseit kutató nemzetközi kutatóintézetében mint vendégkutató.

A kandidátusi fokozat megszerzése után 1989-ben docensi állást, majd tanszékvezetői beosztást pályáztam meg, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Közgazdaságtani Tanszékére, eredeti munkahelyemre. Azóta vagyok újra az egyetem dolgozója. Szakmai tevékenységem elsősorban az átalakuló magyar gazdaság tanulmányozása, a piacgazdaság követelményeinek és feltételeinek megfelelő tulajdoni és intézményi struktúra elemzése, a modern piaci gazdaságelmélet oktatása.

Az elmúlt három év során kutatási tevékenységemben az Európai Unióhoz való csatlakozás hatásainak és új kihívásainak elemzése került előtérbe. Rektorként egyéni tudományos ambícióim elé helyeztem a nagy hazai és nemzetközi kutatási programokhoz való intézményi csatlakozás szervezési és stratégiai feladatait. Kiemelt jelentőségűnek tartom, hogy egyetemünk regionális egyetemi tudásközpont lett, így elismert tagja vagyunk a Tudapest konzorciumnak és jó reményeink vannak arra nézve, hogy az Ökopólus vezető intézményévé válhatunk.

Szakmai tevékenységemhez tartozónak érzem a különböző gazdasági társaságok vezetésében betöltött funkcióimat. Tagja voltam a Gödöllői ÁFÉSZ igazgatóságának, a Bábolna Takarmányipari Kft. felügyelő bizottságának, elnöke voltam a Dél-Pestmegyei Mezőgazdasági Rt. Igazgatóságának, jelenleg is tagja vagyok az Gödöllői COOP Rt., valamint a HM Armcom Rt. igazgatóságának.

 

Oktatási tevékenység

Az oktatást, nevelést hivatásomnak tekintem. Az elmúlt másfél évtizedben az országban lezajlott társadalmi, gazdasági átalakulással együtt az egyetemi oktatás is új típusú, a piacgazdaság igényeinek megfelelő gazdaságelméleti képzést igényelt. A marxista alapokon álló és a tervgazdasági viszonyoknak megfelelő Politikai Gazdaságtan helyett a modern piacgazdaság közgazdaságtanát kellett bevezetni az oktatásba. Vezetésemmel a Tanszék nem egyszerűen tananyagfejlesztő munkát végzett, hanem szemléletében és tartalmában is gyökeresen új tantárgyakat és tananyagokat fejlesztett ki. Ennek a munkának egyik legfontosabb eredménye a Közgazdaságtan című tankönyv megjelentetése, amely az agrárfelsőoktatás számára engedélyezett tankönyv, de amelyet más felsőoktatási intézmények is használnak.

A könyv megírásába sikerült bekapcsolni több agrárfelsőoktatási intézmény tanárát. Az együttműködés eredményeként tanszékünk az agrárfelsőoktatás gazdaságelméleti műhelyévé vált. A tankönyv három kiadást ért meg, Hallgatói Nívó Díjban is részesült. Továbbfejlesztése során két kötetben Mikroökonómia és Makroökonómia címen a távoktatás számára alkalmas módszereket alkalmazva szolgálja az oktatást. 2006-ban az elmúlt évek oktatási tapasztalatait is hasznosítva, az új típusú egyetemi alapképzés igényeit figyelembe véve újra tankönyvként jelent meg az elméleti közgazdaságtan Mikroökonómia része, amelyet munkatársaimmal közösen jelentettünk meg az üzleti és az agrárközgazdasági oktatás számára.

1992 és 1996 között egy nemzetközi program keretében (Civic Education Project) négy fiatal amerikai vendégtanár bevonásával angol nyelvű, amerikai tananyagokat használó közgazdaságtani oktatást szerveztem a Tanszéken. A sikeres együttműködés eredményeként írtunk és kiadtunk egy Magyar-Angol Közgazdasági Fogalom- és Példatárt.

Az elmúlt évek során közreműködésemmel és szakmai irányításommal több új szak és számos új tantárgy került bevezetésre az oktatásban. Folyamatosan részt vettem a gazdasági agrármérnökképzés tantervének korszerűsítésében, irányításommal indítottuk a Karon az egyetemi szintű közgazdászképzést gazdálkodási szakon. Ma ezen a szakon a nappali képzés mellett folyik kiegészítő képzés is magyar és angol nyelven, költségtérítéses keretek között. Amellett, hogy rektorként szerepem volt az új alapszakok létesítésében, a mesterszakok előkészítésében továbbra is szerveztem és koordinálom a közgazdászképzés üzleti szakjainak egyetemet érintő munkáját alap-és mesterképzésben egyaránt.

Oktatási tevékenységem során tanítottam, tanítok a különféle rövid tanfolyamoktól kezdve a doktorképzésig bezárólag a képzés különböző szintjein. Nagyfokú vezetői elfoglaltságom ellenére több tucat hallgatónak voltam szakmai irányítója a TDK, diplomamunka készítésben, témavezetője doktoranduszoknak. Tanári munkám hallgatói elismerése két nívó díj és három alkalommal az év legjobb oktatója cím elnyerése.

 

Tudományos kutatás

Kutatási tevékenységem, egész pályafutásom során kettős irányultságú volt. Egyrészt az oktatást, tananyagfejlesztést szolgáló elméleti és módszertani jellegű, másrészt a mezőgazdaság változási tendenciáit elemző, összefüggéseit kereső agrárgazdasági jellegű.

Tananyagfejlesztő munkám eredményei egyetemi jegyzetekben, tankönyvekben, könyvrészletekben öltöttek testet. Ezen a téren sokféle pályázat segítette az eredményes munkát (HESP-Soros Alapítvány, OTKA, Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért, FM, FVM, MKM, TEMPUS, PHARE-ACE, Mellon Foundation).

Agrárgazdasági kutatásaim zömében a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejlődését, a magyar modell sajátosságait, a tulajdon és szervezeti átalakulás folyamatát elemezték. Ennek során az MTA Agrártörténeti Bizottsága megbízásából megírtam a nagykőrösi Hunyadi János Mezőgazdasági Termelőszövetkezet történetét, foglalkoztam a mezőgazdasági kistermelés sajátosságaival, depressziós térségek falusi társadalmának fejlődési lehetőségeivel és korlátaival. A 90-es évek második felétől kutatási tevékenységemben előtérbe kerültek a mezőgazdaság Európai Uniós csatlakozásunkkal kapcsolatos alkalmazkodási problémái, a nemzetközi versenyképesség makroökonómiai, gazdaságpolitikai összefüggései.

 

Vezetői tevékenység

1989 óta töltök be az Egyetemen különféle vezetői beosztásokat. 1989 óta vagyok a Közgazdaságtani Tanszék vezetője, amely vezetésem alatt 2004-ben vált intézetté.

A csaknem tizenöt éves tanszékvezetői tevékenységem alatt a Tanszék sokat változott, fejlődött, elsősorban az elmúlt időszakban bekövetkezett jelentős társadalmi-gazdasági változások miatt, de az egyetemi oktatásban, kutatásban végbement átalakulások miatt is. Tanszékvezetői munkám során mindig számíthattam elődömre, idősebb és fiatalabb kollégáimra, a dolgozni tudó és akaró munkatársak szorgalmára és emberségére.

1993-ban dékánhelyettesi megbízást kaptam a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon és foglalkoztam az oktatási ügyekkel. 1996-ban négy évre, majd 2000-ben újabb négy évre a Kar dékánjává választottak. Ezekben az években a Kar rendkívül dinamikus fejlődésen ment keresztül. Ez a fejlődés egyrészt a szakok, szakirányok, különféle képzési szintek számában, másrészt a hallgatói létszámban mutatkozott meg. Céltudatos stratégia mentén alakítottuk át a képzés szerkezetét. Megőrizve a hagyományos agrárjelleg minden értékét, fokozatosan alakítottuk át a Kar struktúráját egy tágabb, közgazdasági, társadalomtudományi irányultság felé.

A képzés tartalmi és szerkezeti korszerűsítése mellett jelentős szervezeti, intézményi átalakítást is végrehajtottunk. Létrehoztunk több intézetet, Európai Tanulmányi Központot, Távoktatási Központot, zökkenőmentesen találtuk meg a helyünket a Szent István Egyetemen, fogadtuk be a korábban önálló kari jogállású Kereskedelmi és Vállalkozási Akadémiát, a Vezető- és Továbbképzési Intézetet.

Eközben a Kar pénzügyi szempontból stabil, gazdálkodásunk kiegyensúlyozott volt.

A Gödöllői Agrártudományi Egyetem utolsó évében rektorhelyettesi megbízást kaptam, a nem egyszerű gazdasági és külügyi feladatok ellátása volt a feladatom.

Az elmúlt három évben a rektori teendőket láttam el. 2004-re kialakult a Szent István Egyetem mostani struktúrája. A négy kar kiválásával kevesebben lettünk ugyan, de mégis erősebbek. Egyre inkább erősödött annak felismerése, hogy együtt, együttműködve van csak esélyünk egy megújulásra, fejlődésre kész egyetem létrehozására.

Ennek is köszönhető, hogy 2004-ben elkészült Szent István Egyetem középtávú fejlesztési terve és annak minisztériumi elfogadása lehetővé tette a jelentős egyetemi fejlesztések megindítását. Több mint 11 milliárd forint értékű PPP konstrukcióban megvalósuló fejlesztést döntöttünk el és kezdtük el a megvalósítását. 2006. szeptemberében átadtuk az új 464 férőhelyes kollégiumot és megkezdtük a régi gödöllői és jászberényi kollégiumok felújítását.

Befejeződött az új kisállatklinika létrehozása, átadás előtti készültségi állapotban van a HEFOP pályázatból megépített Forrásközpont és Regionális Egyetemi Tudásközpont labor. Folytatódnak az előkészületek az Ybl Miklós Építéstudományi Kar korszerűsítésére és bővítésére. Döntésre kész állapotban van a gödöllői kampusz teljes felújítása.

 

Hazai és nemzetközi tudományos, szakmai szervezetekben végzett munka

Szakmai és tudományos közéleti tevékenységem elsősorban a hazai közgazdasági, agrárközgazdasági közéletben való folyamatos részvételben nyilvánult meg. Kiváló emberi és szakmai kapcsolatokat alakítottam ki e szféra, elsősorban felsőoktatási intézményeiben. Tagja vagyok az MTA Agrárközgazdasági Bizottságának. Tagja voltam, illetve vagyok több hazai gazdasági társaságnak, alapítványnak. (Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ, Gödöllő COOP Rt., Dél-Pestmegyei Mezőgazdasági Rt, HM Armcom Rt.)

Tagja vagyok számos nemzetközi agrárközgazdasági szakmai szervezetnek (Európai Agrárközgazdasági Társaság, Nemzetközi Agrárközgazdasági Társaság, Amerikai Agrárközgazdasági Társaság). Megalakulása óta részt vettem a Dékánok Európai Akadémiai Hálózatának (DEAN) munkájában. 2003 szeptemberében brüsszeli felkérésre én szerveztem a Társaság éves rendes közgyűlését Budapest-Gödöllő helyszínen.

Rendkívül eredményes francia együttműködést alakítottam ki francia egyetemekkel, intézményekkel. Ennek eredményeként hat éven keresztül folytattunk Gödöllőn francia nyelven európai agrárszakértő képzést részben az INFH, részben TEMPUS program keretében, és adtunk ki az angersi Mezőgazdasági Akadémiával francia és magyar nyelvű oklevelet.

Három éven keresztül voltam résztvevője a SOCRATES program keretében működő tíz európai országból verbuválódott szakmai társaságnak, amely az Európai Unió agrárpolitikai és vidékfejlesztési szakmai képzésének oktatási modulját állította össze, és kezdte meg oktatását. Ennek keretében két alkalommal tartottam előadást Lille-ben és egyszer Angers-ben agrárfőiskolai hallgatók részére.

Az Amerikai Egyesült Államok számos egyetemével állok kapcsolatban részben oktatási, részben kutatási együttműködés területén. A Civic Education Project keretében nyolc fiatal amerikai egyetemi oktató munkáját koordináltam az egyetemen, elsősorban a Közgazdaságtani Tanszéken, akik modern közgazdasági ismereteket oktattak angol nyelven egyetemünkön. Mellon Alapítvány támogatásával egyetemünk, a Cornell és a Limerick (Írország) egyetem együttműködésében tevékenykedtem oktatói továbbképzési, tapasztalatcsere szervezésében.

Dékánként több európai, amerikai egyetemmel kötöttem szerződést, építettem kapcsolatokat hallgatói és oktatói csere, általában az intézmények közötti együttműködés elősegítése érdekében.

Rektorként nagy hangsúlyt helyeztem a volt Szovjetunió vagyis Oroszország, Kazahsztán és a szomszédos országok egyetemeivel való kapcsolat újraszervezésére, konkrét szakmai programok elindítására. Sikerült elérnünk, hogy Kazahsztánban bekerültünk a "Bolasek" nemzetközi ösztöndíj programba. Reményeink szerint nagyobb létszámú hallgatóra számíthatunk Vietnámból és különösen Indiából. A Kazahsztáni Nemzeti Agrártudományi Egyetem Tiszteletbeli Professzorrá választott, Indiában pedig szerkesztő bizottsági tagja lettem a "Finance India" nemzetközileg is értékes szakmai folyóiratnak.

 

Az egyetem vezetésével kapcsolatos tervek, a megvalósításra vonatkozó elképzelések

Jelenlegi helyzet

Napjainkra kialakultak és megszilárdultak a Szent István Egyetem szervezeti keretei. Túljutottunk az első időszak belső feszültségein, bizalmatlanságon alapuló bizonytalanságain. A Szent István Egyetem a hazai felsőoktatás magabiztos, elismert intézményévé vált, nemzetközi elismertsége is javult.

Átalakulóban van a karok belső szerkezete. Jelentősen csökkent a karokon belüli önálló szervezeti egységek száma, megjelentek a karok közötti együttműködés (integráció) bíztató jelei. Ugyanakkor néha még mindig erős a karok önállóságra törekvése, az intézményi különállás hangsúlyozása. Egyenetlen a karok reform-fogékonysága, eltérő gazdálkodásuk céltudatossága és eredményessége.

Következetesen folyik a hazai felsőoktatási reform intézményen belüli megvalósulása, az új felsőoktatási törvény előírásainak érvényesítése. Folyamatosan zajlik a lineáris képzésre való áttérés. Zömében más intézményekkel együttműködve, konzorciális formában részt vettünk az új alapszakok létesítésében, megszereztük a szakindításhoz szükséges engedélyeket. 2006. szeptemberében minden karon megindult az új típusú kétlépcsős képzés (kivétel az osztatlan állatorvos esetében). Jelentős az előrehaladás a mesterszakok létesítésében is. Úgy gondolom, hogy nem az egyetemnek róható fel az e területen tapasztalható országos elmaradás.

2006. márciusában létrejött a Gazdasági Tanács, mely működésével részben ellenőrzi, részben aktívan segíti az egyetem működését. A törvény előírásainak megfelelően átdolgozásra és elfogadásra került az egyetem valamennyi szabályzata. A Szenátussá átalakult Egyetemi Tanács 2006. decemberében elfogadta az egyetem középtávú fejlesztési tervét.

A pénzügyi megszorítások és elvonások ellenére az egyetem gazdálkodása szilárd, köztartozása nincs. Átmenetileg szabad pénzeszközeinket kincstárjegyben kamatoztatjuk.

A hallgatói és dolgozói szervezetekkel (Hallgatói Önkormányzat, Szakszervezetek, Közalkalmazotti Tanács) az egyetem vezetésének viszonya, korrekt együttműködő.

A részben befejezett, részben megkezdett és folyamatban lévő infrastrukturális fejlesztések jó alapot teremtenek a továbblépéshez, egyben kényszerpályát korlátozó tényezők is a jövő számára.

 

Fejlesztési elképzeléseim, vezetői programom

A Szent István Egyetem ötéves fejlesztési tervét a Gazdasági Tanács támogatásával, a rektor előterjesztésében a Szenátus 2006. decemberében egyhangúlag elfogadta. A rektori pályázat egy hónappal később nyilvánvalóan nem tartalmazhat alapvetően mást. Mégis fontosnak tartom azon elemek kiemelését és hangsúlyozását, amelyek megítélésem szerint meghatározóak az egyetem jövője, egy eredményes rektori program megvalósítása szempontjából.

Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a következő időszakban a magyar felsőoktatási piacon eddig nem tapasztalt verseny várható, amelynek első jelei már megjelentek. Túl sok az intézmény, túlméretezettek a létrejött kapacitások, csökken a számításba vehető gyermeklétszám. Az európai uniós tagságból adódóan számolni kell a hallgatók növekvő számú külföldi képzésével, a külföldi intézmények hazai letelepedésének elszívó hatásával.

Azt várjuk, hogy a felsőoktatás amellett, hogy kultúra, tudomány, és értékteremtés és értékközvetítés, egyben kemény piaci verseny is. Ebben a helyzetben meggyőződésem, hogy csak azok az intézmények tudnak eredményesen helytállni, amelyek nemzetközi mércével mérve is képesek minőséget produkálni.

Arra kell törekednünk tehát, hogy amit csinálunk, azt a legjobban csináljuk illetve, hogy képesek legyünk olyan újszerű dolgokra, amelyeket csak mi tudunk- Úgy gondolom, hogy a Szent István Egyetemen mindkét dologhoz megvannak az adottságok és az elszántság.

Jelentős az a szellemi kapacitás, amely öt tudományterületen felhalmozódott a hat karon. A természettudományok, műszaki, gazdaság-és társadalomtudományok, valamint az agrár és bölcsész tudományok olyan bázisa jött létre, amelyek jó kombinációjával kevés intézményben utánozható kimenetekkel jelenhetünk meg az oktatási és a tudományos piacon egyaránt.

Meggyőződésem, hogy a Szent István Egyetem olyan természeti erőforrás-tudományi univerzitás, amelyben egyenrangú szerepet kapnak az agrár és állatorvos-tudományok, a környezettudományok, az alternatív energiatermelés, ezek biológiai, műszaki és gazdasági, társadalmi vonatkozásai, a vidékfejlesztés, az életminőség, a táplálkozás és egészség, a táj, a hagyományok és a kultúra megőrzésének, fejlesztésének komplex kérdései. Európai értelemben vagyunk tehát meghatározó intézménye a hazai és nemzetközi agrár felsőoktatásnak, vállaltan vagyunk a vidék felemelkedését szolgáló egyetem.

A célok elérésének eszköze az együttműködés, mely a jövőben is érvényes hagyományokra épít, és alkalmas a szellemi tőke, az anyagi erőforrások intézményes koncentrálására, a gyakorlatban hasznosítható tudományos ismeretek gyarapítására és átadására.

A formálódó lineáris képzésben egyértelműen törekedni kell a minőségre, az alapképzés és a mesterképzés olyan arányára, amely hosszabb távon biztosítja a mesterképzés meghatározó súlyát. A képzés céljának és jellegének figyelembevételével fokozni kell a gyakorlati orientáltság szempontjait, az elmélet és gyakorlat helyes arányát. Érvényesíteni kell a szakmai képzés és az értelmiségképzés kiegyensúlyozott belső egységét.

Céltudatosan kell fejlesztenünk a tanüzemeket, gyakorlati helyeket. Vállalatokat kell megnyernünk, hogy legyenek tanüzemeink, a Szent István Egyetem bemutató gazdaságai.

Nagy jelentőséget tulajdonítok az egyetemen folyó doktorképzésnek. Ezek az iskolák, a bennük és hátterükben folyó tudományos-kutatási tevékenységek révén adják az egyetem rangját, biztosítják az intézmény magas színvonalát. Támogatom a doktori iskolák egymás és külső intézmények közötti együttműködésének erősítését, a minőségi munka feltételeinek javítását, a mennyiségi szemlélet visszaszorítását.

Az oktatás minőségi szempontjainak előtérbe kerülése, a képzés minőségének javítása, a tudományos utánpótlás biztosításának igénye előtérbe helyezi a tehetséggondozást. Fontosnak tartom az egyetemi tudományos diákköri tevékenység támogatását, a szakkollégiumi rendszer fejlesztését, az egyéb hallgatói szakmai aktivitás segítését, ösztönzését (pl. hallgatói spin-off pályázat).

A még nagyrészt előttünk álló XXI. század, az egyre inkább tudásra, tudományra, információra alapozott gazdaság és társadalom olyan humán erőforrást igényel, amely nyitott az új alapismeretek befogadására, a korábban megszerzett ismeretek folyamatos bővítésére és képes az új ismeretek és tudás öntevékeny elsajátítására. Támogatom ezért az élethosszig tartó tanulást, a felnőttképzés szervezeti és tartalmi továbbfejlesztését.

Az egyetem nemzetközi hírnevéhez, hazai és nemzetközi versenyképességéhez szorosan kapcsolódik a nemzetközi oktatási kapcsolatok fejlesztése, a hallgatók gyakorlaton, külföldi részképzésben való részvétele, külföldi hallgatók rövidebb-hosszabb a Szent István Egyetemen való oktatása, oktatóink, kutatóink nemzetközi aktivitása. Egyetemi és kari szinten egyaránt támogatom a nemzetközi programokban való részvételt.

Az oktatásban és az intézmény eredményes működésében egyaránt fontos szerepet tulajdonítok az informatikának. Az elmúlt években ezen a téren jelentős fejlesztések valósultak meg. Rövidesen átadásra kerül a HEFOP Forrásközpont. Javult a hallgatók hozzáférési lehetősége, korszerűsödött a vezetést szolgáló információs rendszerek hálózata. Szükség van ugyanakkor a tervszerű korszerűsítésre, az előadók, szemináriumi termek oktatástechnikai, informatikai és kommunikációtechnikai eszközökkel való felszerelésére. Kiemelten foglalkozni kell az informatikai biztonság technikai, szervezeti és szabályozási kérdéseivel.

Nincs egyetem tudományos kutatás nélkül. Nem tartom tehát szerencsésnek a kutató egyetem megnevezést. A kutatás minden egyetem természetes tevékenysége, az egyetemi cím, rang nélkülözhetetlen előfeltétele. A tudományos kutató ugyanakkor csak akkor hoz létre értéket, ha annak egyrészt vannak eredményei, másrészt ha az eredmények valóságos problémák megoldását szolgálják, vagyis közvetlenül vagy közvetve hasznosíthatóak.

Fontos tehát a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása, a kutatás-fejlesztés, az innovációs folyamat egyes láncszemeinek és szereplőinek egysége, együttműködése. A kutatások eredményessége nagymértékben függ azok vállalati kapcsolataitól. A vállalati szféra részben megrendelője, részben hasznosítója a kutatásnak. Fontos a szerepe finanszírozásban is.

Jól példázza ezt az eredményes Regionális Egyetemi Tudásközpont (RET). A RET nem egyszerűen egy kutatási program, hanem egy szervezet, amely keretül szolgál a nagy kutatási programokhoz, szolgáltat, részt vesz a szervezésben, lebonyolításban, együttműködik az eredmények hasznosításában. Szorosan hozzá kapcsolva tartok szükségesnek létrehozni egy technológiai transzfer irodát. Ennek működését össze kívánom kapcsolni az élelmiszeripar által működtetett Magyar Nemzeti Élelmiszer-technológiai Platform technológiai transzfer szervező tevékenységével. Ez jelentősen bővíti az egyetem vállalati innovációs kapcsolatrendszerét és rendszeres együttműködés kialakításhoz vezethet számos vállalkozással.

Ebbe a szervezetbe jól illeszthető a Közép-Magyarországi Régió pólus koncepciójához tartozó ún. Ökopólus program is. A későbbiekben a keletkezett tudományos eredmények védelmével és gazdasági hasznosításával kapcsolatban is lesznek új feladataink. Egyedül vagy az együttműködő vállalati partnerekkel, erre új vállalat alapítását is járható útnak tartom (spin-off, start-off). A Szent István Egyetem adottságaiból kiindulva a kutatási stratégia fő irányait az egyetemi Szenátus meghatározta az intézmény középtávú fejlesztési tervében.

Az egyetem tevékenységének eddig is fontos elem volt a szaktanácsadás. Ebben a jövőben is meghatározó szerepet kívánunk játszani. A szaktanácsadás most formálódó szervezeti struktúrája régiókhoz kötötten alakul, így a Szent István Egyetemhez Közép-Magyarországi Regionális Agrár-innovációs Központként kapcsolódik.

Fontos cél, hogy néhány szakterületen az országos szintű koordinációs feladat ellátása is a Szent István Egyetemhez kerüljön. Ezek; az állategészségügy, a vadászat, vadgazdálkodás, agrárműszak és közösen a Budapesti Corvinus Egyetemmel a kertészeti ágazatok. Komoly mérlegelést igényel az agrár szakképző intézményekhez való viszonyunk, hiszen ezek közül több korábban a tanárképzés gyakorlóhelyeiként a Szent István Egyetem jogelődjéhez tartozott. Ugyancsak célom a korábban az Állatorvos-tudományi Kar jogelődjéhez tanüzemként tartozó Nemzeti Lovarda átvétele is vagy a mai helyén vagy Üllőn megépítendő modern komplex lovas központban.

Feladatomnak tekintem a Budapestre költöző ENSZ Regionális FAO-Központ és szolgáltató hivatallal való szoros együttműködés magvalósítását. A FAO oktatási, felkészítő, kutatási feladataiból a lehető legtöbbet kívánunk az egyetemhez kötni.

A vezetés fontos feladata az egyetem regionális illeszkedésének elősegítése. Ez igaz Gödöllőre, de Jászberényre, a budapesti területekre és Üllőre egyaránt.

Az egyetem egésze szempontjából kiemelt jelentősége van a Közép-Magyarországi régióhoz, Budapest és Pest megyéhez való szoros és sokszálú kapcsolódásnak. A gödöllői egyetemi központ ma is helyet ad a Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, sokrétű kapcsolatot épített ki a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvánnyal, a környék vállalkozásaival, a Gödöllőn működő tudományos-kutatási intézményekkel (Mezőgazdasági Biotechnológiai Intézet, Kisállattenyésztési Kutatóintézet, FVM Műszaki Intézete), a Gödöllői Királyi Kastéllyal. A következő időszakban e kapcsolatokat stratégiai szövetségessé kívánom fejleszteni. Emellett számos Budapesten működő kutatóintézetben rendelkezünk kihelyezett tanszékekkel.

Az egyetem működését alapvetően a felsőoktatási törvény, rendeletek, utasítások valamint az egyetem belső szervezeti és működési szabályzata, annak kari kiegészítései határozzák meg. A rektor feladata ezek betartása és betartatása. Az egyetemi Szenátusnak jelentős szerepe van az egyetemi döntésekben, ehhez javítani kívánom az ülések tartalmi előkészítését, az előterjesztett anyagok minőségét.

Támaszkodni kívánok a Szenátus mellett működő Gazdasági Tanácsra, mely elsősorban az egyetem fejlesztésével és gazdálkodásával összefüggő feladatokat lát el, de fontos szerepet tulajdonítok az egyetemen működő többi irányító, tanácsadó és felügyeleti testületeknek, a dolgozók és hallgatók érdekvédelmi szervezeteinek.

Szükségesnek tartom az egyetem belső szervezeti átalakítását, korszerűsítését. Miközben nem kívánom alapvetően átalakítani a kialakult kari struktúrát, látok lehetőséget karközi szerveződésekre, a kari szervezeti elkülönülés csökkentésére. Segítem a karon belüli önálló egységek számának csökkentésére irányuló törekvéseket, a szakok, programok és erőforrások mentén történő matrix-jellegű szervezetek kialakulását. Szorgalmazom az egyetemen, karokon, a kampuszon belüli integrációt, a párhuzamosságok megszüntetését.

Az egyetemi szervezetben, de a vezetés, irányítás gyakorlatában is változásokat okoznak a PPP konstrukcióban megvalósuló felújítások, fejlesztések. A létesítmény üzemeltetését ugyanis a felújított épületekben átveszi tőlünk a beruházó vagy megbízottja. Így erre nem kell szervezetet és létszámot tartanunk.

Megfontolandónak tartom néhány, nem az egyetem alapfunkciójához tartozó tevékenység kiszervezését, átalakítását, vállalkozási formában történő működtetését.

Korszerűsíteni kell a kiszolgáló apparátus belső szervezetét, csökkenteni kell a fölösleges bürokráciát, javítani szükséges a hivatalokban folyó munka szakszerűségét és hatékonyságát.

Az egyetemi tevékenység minden területére ki kívánom terjeszteni a folyamatos monitoring, kontrolling tevékenységet, a teljesítmények objektív mérését. Mutatórendszer alkalmazásával fel kell mérnünk a tényleges kapacitásokat, azok kihasználását, a tevékenységekhez kötődő bevételek és költségek viszonyát, a gazdálkodás eredményességét.

Az egyetem költségvetésének hozzávetőlegesen a fele saját bevételből, másik fele állami támogatásból származik. Ebből az is nyilvánvalóan látszik, hogy az állami támogatás a működési költségek, - beleértve a létesítmény működtetését (fűtés, világítás stb.) -, és a bérek felére elegendő csupán. A másik felét saját bevételből kell fedeznünk.

Nem járható tehát, hogy a költségeket az állami forrásból fizetjük ki, a bevétel meg a karé, a tanszéké, a pályázó professzoré. Meg kell találnunk a helyes arányt, hogy munkahelyünk is maradjon, fizetni tudjuk a fenntartás költségeit, de pénzt szerezni, pályázni is érdemes maradjon és az ehhez szükséges költségeket is fedezni lehessen. Csak szigorú, de ésszerű gazdálkodással tudjuk megőrizni az egyetem költségvetési egyensúlyát.

A korszerű irányítás nem nélkülözheti a minőségirányítási rendszer kiépítését. Ennek alapjai az elmúlt években létrejöttek, megfogalmaztuk az egyetem minőségpolitikáját. Ennek megvalósítása során arra kell törekednünk, hogy folyamatosan javítsuk az oktatói színvonalat és, hogy formálisan rendelkezzünk olyan előírásokkal, amelyek alapján programot lehet indítani, ellenőrizni és értékelni. A hallgatók értékelése előzetesen közzétett és következetesen alkalmazott szabályok szerint történjen. Arra törekszem, hogy egyértelműen lehessen minősíteni az oktatók munkáját és kompetenciáját, hogy a vezetés minden szintjén a minőség, mint vezetési filozófia kerüljön alkalmazásra. Ki kell dolgoznunk kari oktatási kódexeket és minden dolgozóra érvényes etikai kódexet.

Tovább kell fejlesztenünk az oktatói munka hallgatói véleményezésének szabályzatát és gyakorlatát. Meg kell szerveznünk a hallgatói tanácsadás rendszerét, a hallgatók végzés utáni pályakövetését.

Az egyetem infrastruktúra fejlesztése a négy évvel ezelőtt elhatározott elveknek és lényegében ütemezéseinek megfelelően alakult. Ennek megfelelően a fejlesztés alapelvei változatlanok. A Szent István Egyetemen a hallgatói létszám további növekedése nem várható, ezért a hangsúly a felújításon, a minőségi fejlesztésen van. A Gödöllőn kívüli karok belátható időn belül nem mozdulnak, ezért a szükséges és lehetséges mértékben mindenütt törekedni kell a felújításra. Saját erő és állami forrás nem várható, így a magántőke bevonás és európai uniós forrás a lehetséges finanszírozó.

A következő öt évre rektorként az alábbi beruházások megvalósítását tartom vállalhatónak.

• Gödöllőn a kampusz központi épületeinek teljes rekonstrukciója, az A és B kollégium felújítása.
• A Pólus Program sikere esetén ökológiai kutatási és oktatási központ megvalósítása.
• A II. Nemzeti Fejlesztési Terv forrásaiból Babati Európa Ökopark létrehozása.
• A várossal közösen termál fürdő és gyógyszálloda kivitelezése.
• Pályázati pénzből az egyetem úthálózatainak, közműveinek felújítása.
• Egyedül vagy Gödöllő várossal közösen az egyetemi sportcsarnok bővítése és fűtéskorszerűsítése.
• Az Állatorvos-tudományi Karon a központi kampusz épületeinek felújítása, és a lovas központ visszaszerzése (Tattersaal) vagy megépítése Üllőn.
• Az Ybl Miklós Építéstudományi Karon oktatási tér bővítése és részben felújítása.
• Jászberényben kollégium felújítás és a várossal közösen multifunkciós sportlétesítmény megépítése.

 

A fejlesztési program az intézményfejlesztési tervben és jelenlegi ismereteimen alapul. Pénzben kifejezve ez óriási összeg. Egy része már folyamatban van, másik része még nagyon sok tényezőtől függ. Valamennyiünknek sokat kell tennünk érte és minden bizonnyal a szerencsének is szerepe lesz benne. Amennyi ebből rajtam múlik, bizalom és együttműködés esetén én vállalom.

Vezetői stílusomról most sem tudok mást írni, mint négy évvel ezelőtt.

A demokratikus vezetési módszer híve vagyok, hiszem, hogy sok ember véleményét meg kell hallgatni egy döntés előtt. A végrehajtás és annak ellenőrzése azonban már következetes számonkérést jelent. Alapvető fontosságúnak tartom az őszinteséget, a nyíltságot, az emberséget és határozottságot. Mindenkitől, így magamtól is elvárom a tisztességet, a szakszerűséget, a szorgalmat. A rektor csak jó és azonos irányba "húzó" csapattal képes eredményeket elérni, amelynek természetesen fontos résztvevői a helyettesek, a karok vezetői és mindazok akik az elkövetkezendő években a Szent István Egyetem jövőjéért tenni kívánnak. Remélem minél többen leszünk. Én ehhez ajánlom fel programomat és szolgálataimat.

 

Gödöllő, 2007. január 29.

sk.
Dr. Molnár József
egyetemi tanár