Állatorvos-tudományi Kar

Jogszabály értelmében 2016. július 1-től a SZIE Állatorvos-tudományiKara (ÁOTK) a továbbiakban önálló egyetemként, mint Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) folytatja a működését.

Gazdag örökség - bővülő feladatok

Az Állatorvos-tudományi Kar hazánk egyetlen és Európa egyik legrégebbi állatorvosképző intézménye. A kar hallgatói három szakon (állatorvos, biológia BSc, biológia MSc) tanulnak, ezek közül az állatorvosi szakon a magyar mellett angol és német nyelven is folyik a képzés. A hallgatók több mint 60%-a az idegen nyelvű képzésekre jár. Az állatorvosképzés az Európai Unió 2005/36/EC számú irányelvének megfelelően folyik, míg hazánk legmagasabb felvételi pontszámot igénylő biológia szakán a kis létszámból fakadó intenzív képzés előnyeit használjuk ki.

Az intézmény gyökerei 1787-ig nyúlnak vissza, amikor a Pesti Egyetem Orvosi Karán megalakult az első állatorvoslást oktató tanszék, 25 évvel a világ első állatorvosi iskolájának alapítása után. Tolnay Sándor munkásságának köszönhetően elkészültek az első tananyagok, anatómiai preparátumok, felkészültek az első oktatók. Tolnay Sándornak és utódainak köszönhetően az intézmény folyamatosan fejlődött, majd 1851-ben "Pesti cs. kir. Állatgyógyintézet " néven különvált az orvosi kartól. A neve hamarosan "M. kir. Állatorvosi Akadémiára", majd 1899-ben "M. kir. Állatorvosi Főiskolára" változott. A főiskola megkapta a jogot, hogy állatorvos-doktori diplomát állíthasson ki végzett hallgatóinak. 1934-ben alakult Budapesten az új M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, melybe a főiskola osztályként integrálódott. 1945-től rövid ideig a Magyar Agrártudományi Egyetem karává vált, majd 1952-ben visszakapta önálló főiskolai státuszát, és 1962-ben, elismerve az oktatásban és kutatásban elért eredményeket, egyetem lett. A különböző nevek és szervezeti formák ellenére az intézmény mindvégig töretlenül folytatta azt a küldetését, hogy olyan állatorvosokat képezzen, akik a szakma valamennyi területén megállják helyüket. Ezt a célt az oktatás, a kutatás, a klinikai munka és a szaktanácsadás szoros kapcsolatára alapozva tudta elérni. Az első száz év feladata a honi állatorvosi oktatás megalapozása volt a nemzetközi tapasztalatokra alapozva, kidolgozva a teljes magyar nyelvű tananyagot. A második száz évben a világ állatorvoslására is jelentős hatást gyakorló tanárok emelkedtek ki az intézményből. Az első átfogó állatorvosi tankönyvet az intézmény professzorai, Marek és Hutyra készítették, mely a XX. század első felében az egész világon az állatorvosi tanulmányok alapköve lett. Számtalan frissített kiadását a világ összes nagyobb nyelvére lefordították, elismerve a magyar oktatók munkásságát. Marek, Aujeszky és Bartha kutatásai az egész világ állatorvoslását vitték előre.

Az állatorvosképzés folyamatos átalakulásban van. Kezdetben a hadviselésben nélkülözhetetlen lovak állatorvosi ellátása képezte az állatorvosi munka gerincét, majd a gazdasági haszonállatok egészségügyi ellátása vált fontosabbá. Az utóbbi években különös figyelem fordult a társállatok ellátása felé, ez a legkorszerűbb humánorvoslási módszerek meghonosítására is lehetőséget adott. Az utóbbi években megjelent fertőző betegségek és a biztonságos élelmiszer iránt megnövekedett igény a járványvédelem, az élelmiszerhigiénia és az élelmiszerbiztonság kérdésének előtérbe kerülését eredményezte.

A folyamatosság másik jellemzője a történelmi kampusz. Az iskola 1871 és 1881 között költözött a jelenlegi helyére. Az akkor felhúzott épületek még ma is az állatorvoslást szolgálják, ezekhez az 1970-es években épült egy modern épületrész. A nagyállatok korszerű gyógykezelése érdekében 2001-ben került átadásra Üllőn az európai szintű igényeknek megfelelő Nagyállatkórház, majd a 2006-ban nyitottuk meg az újonnan kialakított Kisállatkórházat a kampuszon. A klinikákon évente gyógykezelt mintegy 40.000 betegre alapozva folyik a klinikai képzés a karon. Új tantermeket kialakítva, a régi és az új épületeket felújítva javítjuk az oktatás és a tanulás feltételeit.

A kar fontos szerepet játszik a szakirányú továbbképzésben. A rövid tanfolyamok mellett meghirdetett 12 szakirányú továbbképzési szak nemcsak az állatorvosok specializálódására nyújt kereteket, hanem a rokon területek szakembereinek képzésére is lehetőséget ad.

A kar kutatási-fejlesztési stratégiája elsősorban arra irányul, hogy aktív részese legyen az EU kutatási programjainak és annak támogatási rendszerére támaszkodva, nemzetközi együttműködéssel a több tudományterületet integráló komplex fejlesztési tervekben vállaljon szerepet. Az integrált egyetemi szervezet új lehetőséget nyitott meg a kar számára. Az új struktúra olyan állatorvosok képzését ígéri, akik a hagyományos szakmai felkészültségen túlmenő jogi és közgazdasági ismereteik révén meghatározó szerepet tölthetnek be a vidékfejlesztésben és a mezőgazdaság EU integrációjában.

Az Állatorvos-tudományi Kar Magyarország egyetlen állatorvosképző intézménye, amely - különösen a XX. század első felében - elismert oktatók és kutatók egész sorát adta hazánk és a világ állatorvos-tudományának. Az itt kiadott diplomát Európa minden országa elfogadja. Az Európai Állatorvosképző Intézmények Szövetsége (European Association of Establishments for Veterinary Education, EAEVE) által lefolytatott értékelés immár két alkalommal (1995-ben és 2004-ben) akkreditálta karunkat, igazolva ezzel, hogy a kar által kibocsátott diploma egyenértékű a nyugat-európai állatorvosképző intézmény oklevelével. A kart a Magyar Akkreditációs Bizottság 1997-ben és 2005-ben akkreditálta.

Az Állatorvos-tudományi Kar gazdag örökségének és folytonos erőfeszítéseinek köszönhetően háromnyelvű, nemzetközileg elismert kara a Szent István Egyetemnek.

A karról részletes információt talál önálló honlapján: www.aotk.szie.hu