225 éves a hazai állatorvosképzés

A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara május 17-én Budapesten köszöntötte a magyar állatorvosképzés születésének 225. évfordulóját. A kar aulájában rendezett ünnepi ülést és az alapító Tolnay Sándor emlékművének koszorúzását megtisztelték jelenlétükkel az Európai Állatorvosképző Intézmények Szövetsége (EAEVE) rektorai és dékánjai, továbbá dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára, a jubiláns kar volt hallgatója.

Az ünnepség kezdetén dr. Solti László rektor mondott köszöntőt. Mint kifejtette, mélyen érinti a kerek évforduló, hiszen néhány milliárd forintból lehet egyetemet teremteni, még tanári testületet is szervezni, de a tradíció olyan érték – és erre kiváló példa az Állatorvos-tudományi Kar története és kortárs eredményei – amit nem lehet megvásárolni. Büszke arra, hogy ő is ebben az alma materben végzett és dolgozik immár több évtizede. Hálás azért, hogy vezetője lehetett az intézménynek, s követője a korábbi századok világszerte elismert és megbecsült tudósainak.

Dr. Kardeván Endre kiemelte, hogy alig negyedszázaddal az első állatorvosi egyetem megalakítása után Pesten is elindult a humán orvoslástól és az állattenyésztéstől különvált képzés. A szervezett állatorvosi hatósági munka is igen tekintélyes múltú. 1884-ben választották ki az első 40 királyi magyar állatorvost. Pár évvel később elfogadták az állategészségügyi törvényt, s Lipthay István vezetésével megalakították az állategészségügyi szervezetet. Az államtitkár, aki egyen az országos főállatorvos is, megállapította, hogy napjainkra az élelmiszerlánc biztonsága az állategészségüggyel azonos jelentőségű területté vált.

Az ünnepi ülésen előadást tartott dr. Fodor László hivatalban lévő és dr. Sótonyi Péter megválasztott dékán.

Dr. Sótonyi Péter, az Anatómiai és Szövettani Tanszék vezetője a kar múltjának avatott ismerőse és népszerűsítője. Ezúttal is nagy hatású, érzelmi húrokat is megpendítő előadást tartott a 225 évről, a kar fejlődésének mérföldköveiről, meghatározó tanáregyéniségeiről. Felidézte, hogy az első állatgyógyintézetek Lyonban, Bécsben, majd 1787-ben Pesten létesültek. Utóbbi szervezője a Pesti Egyetem orvosi karán Tolnay Sándor volt. Két kurzus indult: az egyik orvos- és sebészhallgatók számára állatjárványtanból, mely először latin, majd később német nyelven is elérhető volt. A másik főként gyakorlati képzést, gyógyászati ismereteket nyújtott gazdák, kovácsok, lovászok számára német és magyar nyelven.

A professzor megemlékezett a többi között Hoffner József állatorvosról, aki a tantárgyak magyar nyelvű elnevezését szorgalmazta, valamint Zlamál Vilmosról, az első magyar főállatorvosról, aki elsőként javasolta a védőoltások bevezetését és készített járványtérképet („marhavész-abroszt”). Az előadó a Morvaországban született Zlamál Vilmos példáján keresztül mutatta be a XVIII. századi polgárosodás jellegzetes folyamatát, amelyben magyarrá lettek más nemzetek fiai.

Dr. Fodor László dékán, a Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék vezetője az állatorvosképzés jelenéről és jövőjéről tartott előadásában kiemelte, hogy a magyar hallgatók képzése mellett a világ 34 országából érkező diákokat oktatnak teljes képzésben angol és az első két tanévben német nyelven, így a kampuszt több mint 1200 fiatal népesíti be. Az idegen nyelven tanuló külföldi hallgatók száma meghaladja a magyar nyelvű hallgatókét. Érdekesség, hogy a nő hallgatók aránya az angol nyelvű képzésben még magasabb (78 százalék), mint a magyar nyelvű oktatásban (74 százalék), de a gyengébb nem aránya a német nyelvű kurzusban is magasabb (68 százalék) a férfiakénál. Az európai uniós irányelvek alapján zajló képzés azonban egységes, a haszonállatokkal, a társállatokkal, az egzotikus állatokkal, az élelmiszerbiztonsággal, a közegészségüggyel és az állategészségügyi igazgatással kapcsolatos ismereteket mindenkinek azonos követelmények szerint kell elsajátítania. Mivel az orvosi szemléletet csak a személyes jelenlétet igénylő előadásokon és gyakorlatokon lehet elsajátítani, a 11 féléves képzés egy gyakorlati félévet is magában foglal.

A professzor kiemelte, hogy Magyarország egyetlen állatorvosképző intézményét az Európai Állatorvosképző Intézmények Szövetsége már kétszer, 1995-ben és 2004-ben akkreditálta, a következő értékelés pedig 2014-ben esedékes. A nemzetközi akkreditációnak köszönhetően a karon szerzett állatorvosi oklevelet elfogadják az EU-országok is. A kar képzéseire állandó túljelentkezés tapasztalható, melynek aránya négy-ötszörös, az alappontszám pedig 440 pont körüli; évente 60-70 diplomát adnak ki magyar és legalább ugyanennyit idegen nyelven. Az államilag finanszírozott – ősztől állami ösztöndíjas – hallgatók felvehető keretszámát évtizedek óta 100 körül határozzák meg. A végzősök munkaerő-piaci elhelyezkedése kiemelkedő, hiszen a frissdiplomások szinte azonnal állást kapnak.

Az ünnepi ülést követően a résztvevők megkoszorúzták Tolnay Sándor (1747-1818) emlékművét, amit 1937-ben avattak fel a magyar állatorvosi szakoktatás megindulásának 150. évfordulója alkalmából.

A programokon közreműködött az Állatorvos-tudományi Kar Kórusa és dr. Torday Ferenc, Radnóti-emlékérmes előadóművész, állatorvos.

*

A jubileumi ünnepség megbecsülését jelzi, hogy a hazai élelmiszerbiztonság helyzetét és a lakosság Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (NÉBIH) szembeni elvárásait vizsgáló felmérés eredményét a szünetben tartott sajtótájékoztatón ismertette Kardeván Endre államtitkár. A megkérdezettek többsége határozott hatósági fellépést és megerősített ellenőrzést igényel az élelmiszerbiztonság területén és kifejezetten támogatja, hogy az élelmiszerlánc felügyelete egy kézben, egy hatóság alatt összpontosuljon

Bevezetőjében Kardeván Endre méltatva az egyetem érdemeit kiemelte, hogy az itt végzett állatorvosok diplomája bármely nyugat-európai állatorvosképző intézmény oklevelével egyenértékű. Az Állatorvos-tudományi Kar feladata a gyógyításon túlmenően az is, hogy megvédje a lakosságot az élelmiszer okozta ártalmaktól.

Az állatorvosoknak meghatározott szerepük van az élelmiszerbiztonság megőrzésében, ezért elengedhetetlen, hogy magasan képzett szakemberek kerüljenek ki az egyetemről – fogalmazott az államtitkár. Egyúttal hozzátette: hazánkban is megnőtt a megbízható élelmiszerek iránti igény, ennek biztosításában az állatorvosok mellett az egységes, erős élelmiszerlánc-felügyeleti eszközök segíthetnek.

Kardeván Endre a közvélemény-kutatás eredményét ismertetve szólt arról, hogy a megkérdezett lakosság szerint az élelmiszerlánc-felügyeletnek egy kézben, egy hatóság irányítása alatt kell működnie. A válaszadók többsége (58,39 százalék) pedig úgy gondolja, hogy a biztonság szavatolása érdekében az ellenőrzések során a hatóság eszközeit még inkább erősíteni kell. E követelményeknek szeretne megfelelni a március 15-én megalakult Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, amely szervezet a fogyasztókkal és a vállalkozókkal is partnerségi viszony kialakítására törekszik.

Nyitott a lakosság által jelzett problémák megoldására, egyúttal célja, hogy a vállalkozásokat tanácsadással, a jogszabályok értelmezésével támogassa – mondta Kardeván Endre. Ehhez nyújt segítséget a közvélemény-kutatás, amely szerint az idősebb korosztály jobbnak ítéli a hazai élelmiszer-biztonságot, a fiatalabb korosztály viszont – amellett, hogy megbízik a boltokban vásárolható élelmiszerekben – nem gondolja, hogy a hazai élelmiszerek biztonságosabbak lennének. A magasabb végzettségűek ismerik a hatóság munkáját és bíznak benne, az átlagos jövedelműek szerint a vásárlás helyszíne és a termék márkája határozza meg az élelmiszerek biztonságát.

Az élelmiszerlánc komplex, összetett rendszer, amelynek ellenőrzése és vizsgálata a teljes élelmiszerlánc megelőző jellegű felügyeletével valósulhat meg – fogalmazott a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Mint mondta, az élelmiszerellátásban számos veszélyforrás adódhat. Napjainkban olyan új betegségek, hamisítások, új technológiák jelentkeznek, amelyek a hagyományos szabályozáson, ellenőrzésen és szankciók kivetésén túl új megközelítést igényelnek.