Térségi szükségletek feltérképezése, hiányképzések indítása Tanévnyitó ünnepség Csíkszeredában

Gödöllő, 2016. szeptember 26.

25. tanévét kezdte meg a Szent István Egyetem kihelyezett képzése Csíkszeredában, 2016. szeptember 23-án. Az ünnepélyes tanévnyitón részt vett Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, Dr. Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára, Dr. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Dr. Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. A 2016/2017. tanévben két mesterszak – vidékfejlesztési agrármérnök és vadgazda mérnök – indul Csíkszeredában, a vidék felemelkedése és a magyar nyelvű felsőoktatási képzések fejlesztése érdekében.

A Szent István Egyetem (SZIE) jelenleg – egyedüli felsőoktatási intézményként hazánkban – három határon túli helyszínen, Beregszászon, Csíkszeredában és Zentán oktat, míg Felvidéken 2017-ben indít képzéseket. Székelyföldön 25 éve folytat magyar nyelvű felsőoktatási képzést kihelyezett formában.

A SZIE jogelődje, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem 1990-től 2006-ig vállalta Erdélyben a magyar nyelvű agrárképzést. 2011-ben a SZIE együttműködési megállapodást kötött a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel, majd 2012-ben elkezdődött a vidékfejlesztési agrármérnök MSc képzés Hargita megye székhelyén, s az első két évfolyamon 30-30, majd évfolyamonként 40 hallgató kezdte meg tanulmányait. Kétszer rendeztek Csíkszeredában kihelyezett Tudományos Diákkör konferenciát. A csíkszeredai képzések az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával zajlanak, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány szervezésében.

Dr. Tőzsér János, a Szent István Egyetem rektora tanévnyitó ünnepi beszédében elmondta: „Az első 15 év mérlege számokban – Csíkszereda, Nyárádszereda, Beregszász és Zenta tekintetében: 1645 felvett hallgató, 1249 kiadott diploma, több mint 400 oktatott tárgy, 477 magyarországi oktató és szervező, 203 külhoni konzulens, 17 sikeres doktori védés; közel 130 ezer konzultációs óra. A felsőoktatás mellett több éven át kéthetes tanfolyamok sorozata zajlott Csíkszeredában, Királyhelmecen, Nagybaktán, Lendván, Zentán annak érdekében, hogy az ottani magyar agrárszakemberek anyanyelvükön szerezzenek új, korszerű ismereteket az állattenyésztés, a növénytermesztés, a növényvédelem és az agrárgazdaságtan területén.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által elfogadott középtávú Intézményfejlesztési Tervünkben célul tűztük ki, hogy a Szent István Egyetem a Kárpát-medence vezető agrár- és vidékfejlesztési tudásközpontjává váljon, amely átfogja az élelmiszergazdaság teljes vertikumát, erősíti a vidék népességmegtartó képességét, egyben részese a közép-európai társegyetemek együttműködésének. Határon túli kapcsolataink – beleértve a helyi gazdaságok fejlesztését szolgáló agrár- és vidékfejlesztési tudástranszfer hálózat kialakítását – e cél elérését nagymértékben segítik – fejezte be a rektor.”

Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke ünnepi beszédében kiemelte: a gödöllői központú egyetem csíkszeredai képzése olyan szakembereket bocsát ki, akik szaktanácsadással is képesek elősegíteni a térség gazdaságának fejlesztését. Hozzátette, a mesterdiplomások számíthatnak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segítségére is, amely a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma révén is kifejti tevékenységét.

Dr. Palkovics László oktatási államtitkár ünnepi beszédében hangsúlyozta: „Ami negyed évszázada még csak a reményt jelentette a székelyföldi fiataloknak, mára valósággá vált. A külhoni magyarság esélye a tanulásban rejlik, a legnagyobb lehetőség a fiatalság számára pedig az elsajátítható és a munkaerőpiacon hasznosítható széles körű ismeretek megszerzése. Minderre lehetőség nyílik a Szent István Egyetem képzései révén.”

Dr. Nagy István parlamenti államtitkár ünnepi beszédében rámutatott: A Szent István Egyetem jogelődje, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem volt az első felsőoktatási intézmény, amely Székelyföldön magyar nyelvű kihelyezett képzést indított. „Közös érdek a határon túli magyarság szellemi, gazdasági és kulturális fejlődése, amelyhez a magyar kormány lehetőségeihez mérten minden támogatást megad.”

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke ünnepi beszédében elmondta: értelmezése szerint az autonómia azt jelenti, hogy „mi magunk, saját erővel képesek vagyunk megoldani a feladatainkat”. Tapasztalatai szerint a Szent István Egyetem olyan képzéseket kínál Erdélyben, amelyek révén csökken az ilyen emberekből tapasztalt hiány. Hozzátette: a megye állásajánlatokkal várja a végzősöket.

Dr. Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora kifejtette: a Csíkszeredában található két felsőoktatási intézmény együttműködése a nemzet egységét fejezi ki. Előremutató stratégiájuk és közös jövőképük erőt, hitet ad a helyi társadalomnak. Kiemelte továbbá, hogy a tudományt és a műveltséget anyanyelven lehet a legjobban elsajátítani.

A Szent István Egyetem rendkívül nagy hangsúlyt fektet a térségi szükségletek feltérképezésére, s annak mentén, célirányosan hiányképzéseket indít. Az idei tanévben induló vadgazda mérnök mesterképzést is a térségi igény hívta életre.

A vidékfejlesztési agrármérnöki képzést a 2016/17 tanévben 40, a vadgazda mérnöki képzést 25 fő államilag támogatott hellyel indítja az egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi, valamint Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara. 

Fotók (Balázs Gusztáv felvételei)

1., Dr. Palkovics László oktatási államtitkár ünnepi beszéde

2., Nagy Dániel EHÖK-elnök feltűzi a Szent István Egyetem jelvényét az első évfolyamos hallgatónak

3. Elsőéves hallgatók eskütétele

További információ:

Pusztay Gabriella, főosztályvezető
PR-, Sajtó- és Rendezvényszervezési Főosztály
Tel.: 06-28-522-000/1013
E-mail: Pusztay.Gabriella@fh.szie.hu