Vissza a normál nézetre

Tájépítészmérnöki mesterszak (MSc)

A Tájépítészmérnöki (MSc) mesterszak olyan okleveles tájépítészeket képez, akik megfelelő ökológiai, ökonómiai, műszaki, építészeti és esztétikai ismeretekkel és kreatív, tervezői készségekkel rendelkeznek a tájépítészet szakterületén a tájrendezési, a területfejlesztési, a regionális tervezési feladatkörök magas színvonalú ellátásához. Jól felkészültek a tájrendezés, a településrendezés szakági feladatai, a tájvédelem és természetvédelem, a tájrehabilitáció, a tájtervezés, a települési és térségi környezetvédelem, a területrendezési és regionális tervezés, valamint a területfejlesztés komplex tervezési, fejlesztési és kutatási feladatainak megoldására. Alkalmasak szakirányítási, hatósági feladatok ellátására, valamint a szakterület elméleti ismeretanyagának és gyakorlatának továbbfejlesztésére.

Egyetemi hallgatóknak szóló információk

Képzési és kimeneti követelmények

TÁJÉPÍTÉSZ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

A képzésért felelôs kar: Tájépítészeti és Településtervezési Kar
A szakért felelôs oktató: Dr. M. Szilágyi Kinga, egyetemi tanár
KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK
1. A mesterképzési szak megnevezése: tájépítész mérnöki
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben
szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles tájépítészmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Landscape Architecture
3. Képzési terület: agrár
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: tájrendező és kertépítő mérnöki
alapképzési szak
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba
vehető alapképzési szakok:
– agrár képzési területről: kertészmérnöki, földmérő és földrendező mérnöki,
erdőmérnöki szakok;
– műszaki képzési területről: építészmérnöki, építőmérnök (településüzemeltető
szakirány) szakok;
– természettudományi képzési területről: földrajz alapképzési szak;
– 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai, illetve egyetemi szintű kertészmérnöki,
erdőmérnök, építészmérnök, építőmérnök szakok.
4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az
alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi
LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a
kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási
intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 22 - 28 kredit;
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 18 – 24 kredit;
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 34- 40 kredit;
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit;
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit.
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.
7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan okleveles tájépítész mérnökök képzése, akik a szakterület
hagyományaival és az európai tájépítészeti iskolák követelményeivel összhangban biztos
elméleti tudással, elemző és szintetizáló készséggel rendelkeznek. A mesterszakon végzett
tájépítész mérnökök megfelelő ökológiai alapokkal, építészeti, műszaki, valamint társadalom
és gazdaságtudományi ismeretekkel rendelkeznek ahhoz, hogy a település és a táj, a régió és a
kistérség fejlesztése során a fenntarthatóság elvét képviseljék. A mesterszakon elsajátított
ismeretek birtokában alkalmasak tanulmányaik szakirányú továbbképzés, illetve doktori
(PhD) képzés keretében történő folytatására.
a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:
– tájökológiai, növényföldrajzi,
– dendrológiai,
– művészettörténeti és környezetesztétikai,
– kert és szabadtér-építészeti,
– táj- és természetvédelmi,
– tájrendezési, táj- és településtervezési, területfejlesztési,
– tervezésgrafikai és vizuális prezentációs,
– gazdasági és közigazgatási ismeretek;
b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
– különböző szintű és jellegű tájépítészeti tervek, települési és területrendezési tervek,
tájvédelmi és természetvédelmi tervek, kert- és szabad tér építészeti tervek önálló
elkészítésére,
– nemzetközi környezetben való munkavégzésre, idegen nyelven szakmai tárgyaláson
való részvételre,
– munkaterv és program készítésére és végrehajtására, tervezői, fejlesztői feladatok
ellátására,
– a tájépítészeti tervezés, szakirányítás, állami és önkormányzati igazgatás területén –
megfelelő gyakorlati idő után – vezetői, irányítói munkakörök betöltésére,
– a komplex természeti és kulturális rendszerek megértésére, a rész és egész
viszonyának értelmezésére,
– tájföldrajzi, növénytani, növényalkalmazási és ökológiai ismeretek alkalmazására,
– tájértékelési, zöldfelület-értékelési módszerek fejlesztésére,
– a tájépítészet kulturális jelentőségének ismerete alapján történeti elemzések,
vizsgálatok és értékelések készítésére,
– a kert- és szabadtértervezés társadalmi, ökológia, műszaki aspektusainak ismerete
birtokában azok kreatív módon való alkalmazására;
c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
– integrált és holisztikus gondolkodásra való készség, rendszerszemlélet,
– kreativitás, tervezői, fejlesztői képesség,
– magas szintű vizuális látásmód és kifejezőkészség, szabadkézi és digitális (CAD, GIS)
rajzi képesség,
– jó megfigyelőkészség esztétikai, térbeli és időbeli szempontok alapján,
– tárgyalóképesség (idegen nyelven is)
– motiváltság az ismeretanyag folyamatos bővítésére, az új műszaki ismeretek
alkalmazására, az ökológiai szemlélet fejlesztésére,
– környezettudatos magatartás,
– alkalmasság az együttműködésre, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladatok
ellátására.
8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz
szükséges kötelező alapozó ismeretkörök 22-28 kredit:
tájökológiai, növényföldrajzi, dendrológiai és informatikai, kortárs építészeti, közigazgatási és
jogi, művészettörténeti és környezetesztétikai, környezetgazdaságtani és szociológiai
ismeretek.
8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 18 - 24 kredit:
kert és szabad tér építészeti ismeretek, tájrendezési, természetvédelmi, területfejlesztési,
tervezésgrafikai, erdészeti, kommunikáció és prezentációs technikai ismeretek.
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei 34 - 40 kredit:
a választott témának megfelelő szakmai törzsanyag egyes részeinek bővebb
elsajátítása érdekében meghirdetett tantárgyak.
8.4. A diplomamunka elkészítéséhez és megvédéséhez szükséges szakspecifikus tárgykörök:
minimálisan 6 kredit.
8.5. Diplomamunka: 30 kredit.
9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve
határoz meg.
10. Idegennyelv-ismeret követelményei:
A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga,
vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő
idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.
11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:
A mesterképzésbe való felvételhez valamennyi jelentkezőnek alkalmassági vizsgát kell
tennie.
A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben
meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60-84 kredit a korábbi
tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:
Természettudományi, gazdaság- és társadalomtudományi tárgykörök (20-35 kredit):
természetföldrajzi és földtani ismeretek, növénytani és ökológiai ismeretek, műszaki
alapismeretek, ábrázoló geometriai ismeretek, geodéziai és földnyilvántartási ismeretek,
általános és természetvédelmi jogi és igazgatási ismeretek, közgazdasági ismeretek;
Szakmai tárgykörök (40-60 kredit): építészeti ismeretek, kertépítési ismeretek, út- és
közműépítési ismeretek, műszaki és szabadkézi rajzi ismeretek, dendrológiai ismeretek,
táj- és vidékfejlesztési ismeretek, környezetvédelmi ismeretek, kertészeti és erdészeti
ismeretek, vízgazdálkodási ismeretek, gazdálkodás védett területeken, növény-, állat- és
élőhely-védelem, természetvédelmi biológia.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 60
kredittel rendelkezzen a hallgató. A legalább 60 kredit elismerése esetén az intézmény
előírhatja, hogy a legfeljebb további 24 kreditet – a felsorolt ismeretkörökben – a hallgató a
mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan (a felsőoktatási intézmény
tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint) szerezze meg.

 

Telephely: 
Keresztféléves?: 
Igen