Játszva tanulhatott Világunkról a jövő generációja a Felfedezők Napján

A 21. század egyik legjelentősebb globális problémájára, a klímaváltozás fontosságára hívta fel a figyelmet a 6. alkalommal megrendezett Felfedezők Napja 2018. április 28-án, a budapesti Millenárison. Idén először a Médiaközpont szervezésével a Szent István Egyetem hat kara is csatlakozott a vidám fesztiválhoz, ahol a szakemberek testközelbe hozták nemcsak a meteorológia, hanem más terepi és laboratóriumi kutatások izgalmas világát is.

A Szent István Egyetem interaktív programjai közt akadt növény- és halszerveket felismerő játék, origami és gyöngyfűzés, ördöglétra-készítés, tudományos kirakó és sünsimogató is. A látogatók kóstolhattak tojástermékeket, tesztelhették színlátásukat és illatérzékelésüket, elkészíthették saját Gellért-hegyüket, megismerhették a rovarfogyasztás nyújtotta lehetőségeket és a Szarvasi Arborétum világát, illetve kipróbálhatták a drón, a VR-szemüveg, a hőkamera és az infrakamera használatát is. Két külföldi doktorandusz történeteiből az is kiderült, hogy miként érezhetők a klímaváltozás hatásai Vietnámban és Koszovó területén.

A legkisebbeket és legnagyobbakat egyaránt szórakoztató tudatformáló játékok sikeres teljesítéséért 7próba-pecsét is járt, a hét pecsétet összegyűjtők közt pedig a nap folyamán két alkalommal értékes ajándékcsomagokat is kisorsoltak. A szervező Földgömb magazin fotópályázatot is hirdetett az aznap készült fotókból, melyen a Szent István Egyetem csapata III. helyezést ért el egy látogatókat ábrázoló hőkamerás felvétellel.

Dr. Boromisza Zsombor egyetemi docens és dékánhelyettes tudománynépszerűsítő előadásából a hallgatóság megismerkedhetett a tájépítészet és a tájvédelem rejtelmeivel és kihívásaival, dr. Hrotkó Károly egyetemi tanár pedig a városi fák és azok kutatásának jelentőségét mutatta be. Kiderült, hogy egy átlagos 30 éves hársfa naponta mintegy 300 m² levélfelületével 3-6 kg szén-dioxidot köt meg (ugyanennyi oxigén kibocsátása mellett), 5-600 liter vizet párologtat el és szmog-veszélyes időszakban 90-120 g port von ki a levegőből.

Mindennapi életünk részévé vált a távérzékelés, de mindezen vizsgálati eszközök mégis mit látnak és hogyan? Mely kutatásokat segítik, és hogyan tudjuk használni ezen adatokat? A választ mindezekre dr. Jung András tanszékvezető egyetemi docens és Varga Zsófia egyetemi tanársegéd előadása adta meg. Dr. Jakab Gusztáv egyetemi docens, az MTA BTK Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársától pedig megtudhattuk, hogy milyen különleges ökoszisztémák a saját történetüket dokumentáló lápok, amelyek csapdába ejtik a légkörből bekerülő különböző anyagokat és élőlényeket is.